Az idén nyolcvan esztendős neves zongoraművész és karmester önéletírásának első, vaskos kötete születésétől a hatvanas évek végéig vezeti az olvasókat. Az előszóban a szerző elárulja: rendkívül nagy munka volt a memoár elkészítése - azt már 1969-ben elkezdte írni, és rengeteg elfoglaltsága mellett   [>>>]

Az idén nyolcvan esztendős neves zongoraművész és karmester önéletírásának első, vaskos kötete születésétől a hatvanas évek végéig vezeti az olvasókat. Az előszóban a szerző elárulja: rendkívül nagy munka volt a memoár elkészítése - azt már 1969-ben elkezdte írni, és rengeteg elfoglaltsága mellett kevés ideje jutott az időközben félbehagyott, végül 2013 elején befejezett munkára. Sokáig az asztalfióknak és feleségének írt, ám közeledve a befejezéshez, úgy vélte: gazdag élettapasztalata sokak számára tanulságos üzenet lehet (erre utal a könyv címe is). Megismerhetjük belőle a debreceni gyermekéveket, a harmincas-negyvenes évek fordulójának világát, a Vásáry-ház mindennapjait, tiszántúli református püspök nagyapját és országgyűlési képviselő apját, az Anyukát, Kuksi néven emlegetett nővérét, a gyerekkori betegségeket és örömöket, az egész életét végig kísérő, már ekkor jelentkező fóbiákat, a zongora csodagyerek első debreceni megmérettetéseit, akinek koncertjeire még a fővárosból is érkeztek érdeklődők. Olvashatunk a háborús emlékekről, a Debrecenről való elköltözésről és Budapestre költözésről (apja földművelésügyi államtitkár, Nagy Imre helyettes lett), arról, hogyan lett tíz évesen Dohnányi Ernő - egyetlen gyermek - tanítványa, vagy hogy miként nyerte meg tizennégy évesen a Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját. Részletesen szó esik a zeneakadémiai tanulmányokról, 1953-as lediplomázásáról, rendkívül rövid - egynapos - katonaságáról, az ötvenes évek első felének gazdag zenei életéről, arról, hogyan lett Kodály Zoltán tanársegédje a Zeneakadémia szolfézs tanszéken, milyen kiemelkedő sikereket ért el Budapesten, Leningrádban, Moszkvában és Varsóban, sora nyerve a nemzetközi zongoraversenyeket. Természetesen fontos szerepet foglal el a kötetben az 1956-os forradalom, melynek veresége után apját letartóztatták, a fiatal művész pedig végül elhagyta hazáját, annak ellenére, hogy már felajánlott állás volt neki az Operaháznál. A könyv második fele az emigráció éveit, svájci letelepedését, és a világ számos színpadán elért sikereit, első házasságát és a mögötte meghúzódó családi drámát is bemutatja, és felvázolja, miként fejlődött a szerző önismerete, Jung segítségével. Ott ér véget a kötet, hogy Vásáry 1969-ben házat vásárol Londonban. Az érzékeny és kreatív művész útkeresését és magára találását plasztikusan bemutató, a legapróbb részleteket is megemlítő kötetet nemsokára a második követi, mely időben 1991-ig tart majd. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]