A dunántúli Dénesfán áll a Cziráky grófok egykori kastélya, mely a második világháborút követően elmegyógyintézetként szolgált. 1971-ben tatarozást végeztek az épületen, amikor a lépcsőfeljáró alatt elfalazva ezüst- és porcelántárgyakat, valamint nagy mennyiségű személyes iratokat találtak.   [>>>]

A dunántúli Dénesfán áll a Cziráky grófok egykori kastélya, mely a második világháborút követően elmegyógyintézetként szolgált. 1971-ben tatarozást végeztek az épületen, amikor a lépcsőfeljáró alatt elfalazva ezüst- és porcelántárgyakat, valamint nagy mennyiségű személyes iratokat találtak. Hamarosan kiderült, hogy a lelet 1948-ban került oda, amikor Cziráky József gróf és neje, Andrássy Ilona, értesülvén kilakoltatásukról, személyes holmijaikat elfalazták, hogy így őrizzék meg az utókornak. A hagyaték a győri Xántus János Múzeumba került, azonban a dokumentumok - a grófnő háborús naplói, valamint fél évszázad levelezése - annyira megrongálódtak, hogy sokáig szekrényben hevertek. ***Kovács Lajos szorgalmas munkával rekonstruálta a szövegeket, a naplót néhány éve már megjelentette Mindennek vége! Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója címmel (201426190), most pedig a jelen kétkötetes műben, jegyzetekkel, előszóval ellátva adja az olvasók kezébe "Iloncsi" grófnő levelezését, a grófnő által írt és a hozzá címzett leveleket egyaránt. A gyűjtemény első része az első világháborús évek leveleit tartalmazza. Ebben az időben, egészen 1917-es haláláig, Andrássy Ilona Esterházy Pál felesége volt. Szerelmi házasságukra - melynek bensőségéről árulkodnak az olyan megszólítások, mint "Édes kis férjem!" "Egyetlen szívem!" "Édes Iloncsim!" vagy épp "Édes Muka" - a gyermektelenség nyomta rá bélyegét. Második férje, Cziráky József volt férje barátjaként vált pártfogójává, majd kapcsolatuk talán még komolyabb szerelemmé vált, amit mutatnak az olyan címzések, mint "Tiliputty, "kis Doctor" vagy épp a "Te disznó" - egy álombéli majdnem megcsalás után. A levelezés azonban nem pusztán két művelt arisztokrata magánéletébe nyújt betekintést. A grófnő leveleinek második kötete a kislánykor és a Trianon utáni évek meglehetősen eltérő világát mutatja be. A századfordulót egy három nyelven író-olvasó arisztokrata kislány, majd egy ateista-liberális mágnáscsaládból való úrihölgy nézőpontjából ismerjük meg, míg a Horthy-korszak levelezéséből kitűnnek a magyar arisztokráciát megosztó viták, pl. a Károlyi Mihály feleségével, Katóval folytatott pengeváltások révén. A kiadvány betűhív szövegközlése fokozza az olvasmányélményt. Mindkét kötetet a kísérőszövegekhez felhasznált irodalom, levélírók és címzettek listája, főbb személyek életrajza, továbbá névmutató és több fotó, levélmásolat egészít ki. Számos korabeli neves személyiség is felvonul a két igényes kötet lapjain (bár az elsőhöz írott előszóban akad néhány zavaró sajtóhiba, de ez a szöveg egészére szerencsére nem jellemző), ezért érdemes a korszak iránt érdeklődő nagyközönség mellett a kutatóknak is ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]