A fiatalon elhunyt szerző 1999 óta kutatta Fekete István (1900-1970) életét és pályáját, ennek eredményeként négy tanulmánykötetet is publikált az íróról (Fekete István. Tanulmányok 1., 2., 3., 200308169, 200526169, 200924113, 201410153). Ugyanakkor régi terve volt, hogy egy életrajzi lexikonba,   [>>>]

A fiatalon elhunyt szerző 1999 óta kutatta Fekete István (1900-1970) életét és pályáját, ennek eredményeként négy tanulmánykötetet is publikált az íróról (Fekete István. Tanulmányok 1., 2., 3., 200308169, 200526169, 200924113, 201410153). Ugyanakkor régi terve volt, hogy egy életrajzi lexikonba, szócikkek formájában összegyűjtse mindazon személyeket, akik valamilyen módon kapcsolódtak Fekete István személyéhez, munkásságához. Rokonok, osztálytársak, barátok, pályatársak, bizalmasok és kollégák sokasága vette körül az írót, az ő portréjukat rajzolja meg művében a szerző, mondván: ?Igyekszem bemutatni benne mindenkit, aki valami módon részese volt az író életének?. Minden életrajzi szócikkben a legfontosabb alapadatokat adja meg, ezekhez fűzi hozzá a cikk második felében, hogy az illető mikor és milyen módon kapcsolódik Fekete István személyéhez. Előfordult, hogy némelyik személyről kevés adat állt rendelkezésére, a szerző ezeket igyekezett saját kutatásaival kiegészíteni, illetve azzal, hogy lehetőség szerint mindenkinek közli az arcképét is. Így járva el arra a következtetésre jut, hogy lexikoncikkeivel sikerül benépesítenie Fekete István biográfiáját, sikerült megrajzolnia emberi környezetét, teljesebbé tenni az író portréját. Például földerítette kaposvári kamasz éveinek társaságát, katonatársainak galériáját, sikerült föltárnia, hogyan alakult az író társasági élete olyan kritikus időszakokban, mint az 1918/19-es forradalmak után vagy 1956-ban. A kislexikon természetesen betűrendben közli anyagát a madármegfigyelő Agárdi Ernőtől a filmrendező Zsurzs Éváig, aki A koppányi aga testamentuma című regényből színes tévéfilmet forgatott 1966/67-ben. A kötetben szerepelnek például a könyvei filmadaptációiban szereplő színészek (Bánhidy Lászlótól Sinkovits Imréig), szerepel Benedek Marcell irodalomtudós, aki nagyra becsülte Fekete István állattörténeteit; Bölöni György, aki kiadói szerkesztőként segítette az író újrakezdését az 1950-es években, ugyancsak szerepel Csathó Kálmán, aki voltaképp fölfedezte Fekete Istvánt a magyar irodalom számára. Jelen van Fejér Tamás, az író több művének filmre alkalmazója (Tüskevár, Ballagó idő), említődik a pályatárs Veres Péter, aki Kiplinghez hasonlította őt. Fölvonulnak a kötetben az író iskolatársai, gyermekkori pajtásai és mindazok, akikkel valaha is kapcsolatot tartott. A csaknem 600 tételes ? a címmel ellentétben nem ?ki kicsoda?, hanem ? életrajzi lexikon a Fekete István-szakirodalom kézikönyve. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]