| Kivonat: |
A szellemes, a köznapi tudat és az elkényelmesedett társadalomtudomány idólumait, közhelyeit, beidegződéseit kedvesen-ironikusan fricskázó - harmincöt, illetve harminc év elteltével ismét kibocsátott, korábban külön, most egy kötetben megjelenő - két részes tanulmánykötet darabjai rendre egy
[>>>]
A szellemes, a köznapi tudat és az elkényelmesedett társadalomtudomány idólumait, közhelyeit, beidegződéseit kedvesen-ironikusan fricskázó - harmincöt, illetve harminc év elteltével ismét kibocsátott, korábban külön, most egy kötetben megjelenő - két részes tanulmánykötet darabjai rendre egy alapkérdésre koncentrálják erejüket, élüket, mondandójukat: a társadalmi élet, a köz- és magánélet bajaira, "betegségeire". Ez utóbbiakról készít látleletet, egyfajta diagnózist a szerző. Van, ahol a viselkedéskultúra torzulásait pécézi ki, máshol a közösségek válságával néz szembe, vagy épp az értéktudat kiforratlanságát vizsgálja, máshol az információhiány, illetve rémhírek terjedésének és befogadásának a jelenségét elemzi, vagy a társadalmi szintű bűntudatról ír. Az írások legfeltűnőbb vonása, hogy éles szemmel észrevett, ám felmérésekkel, vizsgálatokkal is igazolt valós problémákról szólnak, szembesítve a tárgyalt jelenséget a társadalomtudomány, a közösségelmélet, és számos más tudományág vonatkozó kategóriáival, fogalmaival és koncepcióival. Ezért nem egy esetben - és ezen az eltelt évtizedek sem változtattak - Hankiss megállapításai akkor is újszerűek és meglepőek, ha maga a jelenség közismert, a vele szemben kialakított álláspont egyértelmű, és leírása már sok korábbi szakmunkában megtörtént. Ehhez járul a virtuóz módon könnyed, megvesztegetően kedves és szellemes stílus, a bátran kérdező attitűd, amely a mai napig frissen tartja ezt a nyolcvanas években íródott Hankiss-művet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|