"Az ember alaptermészete szerint hermeneutikai lény" - fogalmazza meg a szerző az előszóban fajunknak egyik legegyedibb, legkülönlegesebb ismérvét, amelytől elválaszthatatlan az olvasás legtágabb értelemben vett fogalma: olvasás nemcsak betűkből, de a minket körülvevő jelekből, jelenségekből,   [>>>]

"Az ember alaptermészete szerint hermeneutikai lény" - fogalmazza meg a szerző az előszóban fajunknak egyik legegyedibb, legkülönlegesebb ismérvét, amelytől elválaszthatatlan az olvasás legtágabb értelemben vett fogalma: olvasás nemcsak betűkből, de a minket körülvevő jelekből, jelenségekből, benyomásokból, majd az így szerzett információk élményekké, sőt, varázslatos módon tapasztalatokká alakítása. Nem csoda, hogy az olvasás (és írás) mindig is szorosan összekapcsolódott az önfejlesztéssel, a személyiségfejlesztéssel, az önismereti és életvezetési munkával, a mentálhigiénével, a lélektannal. Ezzel a sokszorosan összetett témakörrel - az olvasás többféle értelemben vett jótékony hatásaival - foglalkozik kötetében a szerző, elsősorban az olvasásnépszerűsítésre és az irodalomterápiára, azon belül is annak módszertanára fókuszálva. Az első részben konkrét példák tükrében mutat be néhány olvasásnépszerűsítő programot, majd arról ír, hogy az olvasás és írás gyakorlása miként hat vissza a kritikai gondolkodásra. A folytatásban bemutat egy Dániából származó, személyes kontaktus alapú multikulturális programot, az "élő könyvtárt", tanulmányozhatunk néhány biblioterápiás módszert és tematikus biblioterápiás csoportokat, olvashatunk a hátrányos helyzetű középiskolások biblioterápiájáról, valamint a kifejezetten nőkre szabott biblioterápiáról. A kiadványt - amely elsősorban a téma iránt érdeklődő terapeutáknak, pedagógusoknak ajánlható - a felhasznált irodalom jegyzéke, és mellékletek zárják. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]