Eredetileg 2011-ben napvilágot látott, és most magyarul is megjelenő tanulmánykötetében James Curran összehasonlító szempontból vizsgálja a kortárs médiával kapcsolatos kérdéseket. Kiindulópontja, hogy szoros kapcsolat áll fenn a média szabadsága és a demokratikus nyilvánosság, valamint a   [>>>]

Eredetileg 2011-ben napvilágot látott, és most magyarul is megjelenő tanulmánykötetében James Curran összehasonlító szempontból vizsgálja a kortárs médiával kapcsolatos kérdéseket. Kiindulópontja, hogy szoros kapcsolat áll fenn a média szabadsága és a demokratikus nyilvánosság, valamint a demokratikus eljárások között, tértől és időtől függetlenül. A szerző arra tesz kísérletet, hogy túllépjen a hagyományos alkotmányközpontú megközelítésen, mert szerinte azon túl nemcsak a választási verseny tisztaságát biztosító szabályokra van szükség, mint a kampánykiadás vagy a televíziós politikai hirdetések hatékony korlátok közé szorítása, hanem kiterjedt nyilvánosságra is. Szükség van egyrészt olyan helyekre, ahol az eltérő érdekeket és értékeket képviselő csoportok hatékonyan szerveződhetnek, és erőteljesen kifejezhetik álláspontjukat és javasolt megoldásaikat, ugyanakkor olyan közös helyek is kellenek, ahol a társadalom tagjai összegyűlhetnek és diszkurzív keretek között megvitathatják az alternatívákat. Az első két tanulmány az amerikai újságírást méltatja és kritizálja, középpontba állítva a szerző azon meglátását, hogy az amerikai média jelenleg központi szerepet játszik a társadalmi egyenlőtlenségek legitimációjában és az amerikai politika pénzalapú természetének fenntartásában. A következő írás a hírmédia demokratikus szerepét veti össze az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Dániában és Finnországban. Az első blokk után olyan írások következnek, amelyek a média és a demokráciaelmélet témáját taglalják, például, hogy a filmek és a televíziós drámák hogyan generálnak társadalmi vitát a politika alapját képező társadalmi értékekről. A harmadik rész tanulmányai a média és a technológia kapcsolatát veszik közelebbről szemügyre, az interaktív digitális tévéktől az internet hatásain keresztül az újságírás jövőjéig. A könyv negyedik egysége a médiatörténettel foglalkozik. A szerző igyekszik összefoglalni az alternatív médiaértelmezéseket, amelyek a média szerepét vizsgálják a modern brit társadalom létrejöttében, bemutatja, hogyan vált a 19. században a brit sajtó a társadalom irányításának fő eszközévé, illetve, hogy milyen hatást gyakoroltak a hirdetések a sajtóra a huszadik század első kétharmadában. A könyv utolsó egysége a média és a kultúra kapcsolatát vizsgálja, olyan területeket érintve, mint a brit nemzeti sajtó 80-as, 90-es évekbeli könyvismertetéseinek elfogultsága a bölcsészettudományok javára, vagy a brit média- és kultúratudomány fejlődése az elmúlt huszonöt évben. A kötet végén Nyakas Levente utószavát olvashatjuk. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]