Tudor Margit (1489-1541) a narrátora Philippa Gregory legújabb történelmi regényének, ám mint az a címből is sejthető, a regény másik két nőrokona - húga, Tudor Mária (1496-1533) és a nővérévé fogadott Aragóniai Katalin (1485-1533) - életét is bemutatja. Mindhárman királynék voltak, s barátokból   [>>>]

Tudor Margit (1489-1541) a narrátora Philippa Gregory legújabb történelmi regényének, ám mint az a címből is sejthető, a regény másik két nőrokona - húga, Tudor Mária (1496-1533) és a nővérévé fogadott Aragóniai Katalin (1485-1533) - életét is bemutatja. Mindhárman királynék voltak, s barátokból évek alatt ellenségekké váltak. Sorsukban sok a közös vonás: mindhárman megtapasztalták, milyen az érdekházasság, mindhárman megözvegyültek, majd kötöttek újabb házasságot, mindhárman vesztettek el gyermeket, váltak egy időre kegyvesztetté, s életük bizonyos szakaszában mindhárman függtek VIII. Henrik jóindulatától. Margit, akinek életéről egyébként meglehetősen kevés forrás maradt fenn, VII. Henrik legidősebb lánya volt, akit 1503-ban adtak hozzá IV. Jakab skót királyhoz. Csupán tizenhárom esztendős volt akkor (ami a korban uralkodóházak tagjai esetében egyáltalán nem volt meglepő), és házasságukból hat gyermek született. Meglehetősen csapodár férje fiatalon hunyt el, 1513-ban, a floddeni csatában, holttestét pedig trófeaként vitték Angliába, Margit sógornője, Aragóniai Katalin parancsára. Ő ekkor már VIII. Henrik felesége volt, ám Margittal egészen más körülmények között találkozott először. A spanyol infánsnő lett ugyanis, 1501-ben VII. Henrik legidősebb fiúgyermekének, Artúrnak a felesége (mindössze tizennégy évesen), ám nagyon korán özvegységre jutott, s több évnyi bizonytalan helyzetet követően, miután az angol király meghalt, Henrik herceg is nőül vette. Amikor azonban a király beleszeretett Boleyn Annába, kezdetét vette az éveken át tartó válóper, melynek köszönhetően Katalin végül kegyvesztetté vált, s nem sokkal később meg is halt. Amikor még mindketten (Margit és Katalin is) fiatalok voltak, az angol udvarban együtt nevelkedtek Tudor Máriával, akit Henrik 1514-ben dinasztikus házasságra kényszerített a nála jóval idősebb XII. Lajos francia királlyal. Házasságuk azonban nem volt hosszú életű: ő is korán özvegységre jutott, majd elhagyva a francia udvart (ahol egyébként barátságot kötött az akkor még kamaszéveiben lévő Boleyn Annával), hazatért Angliába, és bátyja tudta nélkül házasságot kötött igazi szerelmével, Suffolk hercegével. Egy ideig kegyvesztetté is vált, ám Henrik később visszafogadta a kegyeibe, és egy újabb házasságot követően, pont abban az évben hunyt el, mint amikor a király válását kimondták. Hármójuk gyakran nehezen követhető, egymással többször is összekapcsolódó, barátsággal, szerelemmel, intrikával, háborúkkal és gyilkosságokkal teli élettörténetét mutatja be a jól megírt regény, mely 1501 novemberében, Katalin Angliába érkezésével és királynévá koronázásával veszi kezdetét, és tart egészen 1533-ig, a történelemformáló válási procedúráig. A kötet a szerző történelmi jegyzeteivel és bibliográfiával zárul. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]