A Nemzeti Galéria életében jelentékeny esemény volt a 2015 novemberében nyíló, A túlélő árnyéka című kiállítás, amely El Kazovszkij (Jelena Kazovszkaja) művészetének állított emléket. A Kossuth-díjas képzőművész egyéniségéhez szabottan a reprezentatív, mintegy négyszáz művet bemutató kiállítás nem   [>>>]

A Nemzeti Galéria életében jelentékeny esemény volt a 2015 novemberében nyíló, A túlélő árnyéka című kiállítás, amely El Kazovszkij (Jelena Kazovszkaja) művészetének állított emléket. A Kossuth-díjas képzőművész egyéniségéhez szabottan a reprezentatív, mintegy négyszáz művet bemutató kiállítás nem arra vállalkozott, hogy monografikus módon tekintse át és mintegy művészettörténetileg "helyére tegye" mindazt, amit Kazovszkij 2008-as, fájdalmasan korai halálával örökül hagyott. A kurátorok nem protokolláris emlékkiállításra, inkább vitákat provokáló, izgalmas kortársi eseményre készültek. S ahogyan a kiállítás sem életműtárlatként viselkedett, úgy az azt kísérő katalógus sem monográfia. A nagyalakú, vaskos kötet két, jól elkülönülő részből áll: az első tanulmányait Nagy Boldizsár bevezetője nyitja, majd Siklós Péter ruszista írása egy aprólékos háttérrajzot ad: El Kazovszkij környezetéről, irodalmi hátteréről, műveltségéről ír számos dokumentumfotóval tarkítva. Ezt követi a kiállítás főkurátora és a kötet szerkesztője, Rényi András szigorú, analitikus írása El Kazovszkij művészetéről, majd Urai Dorottya a ?Dzsan-panoptikum? elemzésén keresztül beszél az alkotó performansz-művészetéről. Erdő Rebeka Alkat és ízlés című írása a punk és underground kultúra és a művész viszonyát vizsgálja, majd a sort egy gender szempontú írás zárja. A második rész szigorú értelemben vett katalógus, a tárlaton látott összes munkának a reprodukcióját tartalmazza, különlegessége továbbá, hogy helyet kaptak benne a kiállítási enteriőrök is, ami azért lényeges, mert a tárlat maga is erősen épített a látványra, érzéki élményt közvetített. A képek sem esetlegesen követik egymást, hanem ugyanúgy tizenkilenc számozott tartalmi egységben jelennek meg, mint a kiállításon. A kötet ennek megfelelően hozza annak a kiállításvezetőnek a teljes szövegét is, amely annak idején segítette a látogatókat a kiállítás értelmezésében. A kötet különlegessége továbbá a belső borítóoldalon található internetes cím és QR kód is, amelyek segítségével az olvasó kicsit visszarepülhet a kiállítási térbe: Faragó Balázs grafikája teszi újra élőszerűvé a tárlat három termét, amelyben a látogató szabadon mozoghat. Az életrajzzal záródó, az El Kazovszkij Alapítvány és a Kieselbach Galéria közös kiadásában megjelenő album a kortárs képzőművészeti gyűjteményekben helyezendő el. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]