Cím: |
Hát nem tudjátok, ki vagyok?
| Alcím: |
a pökhendiség története
| Szerző: |
Turunen, Ari (1966) |
Közrem.: |
Bába Laura ([ford.]) |
Szerz. közl: |
Ari Turunen ; [ford. Bába Laura]
| Kiadás: |
[Budapest] : Typotex, cop. 2017 |
Eto: |
930.85 ; 316.6 ; 159.923
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
ETO jelzet:
930.85
|
Fő |
930.85 |
művelődéstörténet
|
ETO jelzet:
316.6
|
Fő |
316.6 |
társadalmi viselkedés ; szociálpszichológia ; társadalomlélektan
|
ETO jelzet:
159.923
|
Fő |
159.923 |
személyiséglélektan ; személyiség / pszichológia ; személyiségtípusok, karakterológia ; individuálpszichológia
|
| Eredeti cím: |
Ettekö te tiedä, kuka minä olen (magyar)
| Szakjel: |
930.8
| Cutter: |
T 97
| ISBN: |
978-963-279-940-7
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
188 p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 181-[189].
| Kivonat: |
Hazájában, Finnországban nagy siker volt Ari Turunennek a pökhendiség történetéről szóló, egyszerre adatgazdag és szórakoztató könyve, mely négy kiadást is megért, s most magyarul is olvasható. Ahogy a szerző az előszóban fogalmaz: noha az ember eljutott már a Holdra, feltérképezte a saját
[>>>]
Hazájában, Finnországban nagy siker volt Ari Turunennek a pökhendiség történetéről szóló, egyszerre adatgazdag és szórakoztató könyve, mely négy kiadást is megért, s most magyarul is olvasható. Ahogy a szerző az előszóban fogalmaz: noha az ember eljutott már a Holdra, feltérképezte a saját génállományát, az egymással való érintkezés formái nem feltétlenül lettek finomabbak, mint amikor még mamutra vadásztunk. A pökhendiség ugyanis, mint az összes érzés közül a leghiábavalóbb, mindig is az emberiség fontos jellemzője volt, és mint a történelem rávilágít, az arrogancia soha semmi mást nem eredményezett, mint háborúkat, katasztrófákat, gyűlöletet és végtelen sok bukást - nem mellékesen a pökhendi emberek számára is. Könyvében számos kultúrtörténeti érdekesség felvillantásával igyekszik rávilágítani a pökhendiség szerepére és következményeire, ugyanakkor arra is, hogy mit tehetünk ellene - hogy az alázatosság képessége, az önkritika és az önirónia hogyan vezethet el inkább a sikerhez. Megismerhetjük például azt az i. sz. 1. században élt római mérnököt és politikust, Julius Sextus Frontiust, aki rendkívül magabiztosan jelentette ki, hogy a találmányok ideje jócskán lejárt, és többé semmi eget rengető újítás nem várható. Megtudhatjuk, miként hatott a hirtelen jött óriási hatalom, a világbirodalom megszületése a fiatal Nagy Sándorra, hogy ennek mi a biokémiai háttere, és ez a győzelmi kór miként volt jelen például Napóleon háborúiban vagy a japánok második világháború előtti és alatti terjeszkedésében. Vagy például azt, hogy Földnélküli János angol király nagyravágyása és oktalan politikája hogyan vezetett el a Magna Charta megszületéséhez, amely aztán az angol alkotmányosság magja lett. De a szerző természetesen az alázatosság képességére is hoz látványos példákat, az olasz reneszánsz meghatározó alakjainak működésétől a liberális és a vállalkozó szellemet támogató Hollandia sikerein át a finn iskolarendszer eredményeiig. A kötet a felhasznált irodalom jegyzékével zárul. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Olvasóterem | 930 T 97 | 55896 | Kölcsönözhető |
|
|