Még egy olyan konzervatívnak tartott tudomány is, mint a pedagógia állandó fejlődésben, mozgásban van, ami indokolja, hogy időről időre kitekintést végezzen a szakma az ugyancsak változó társadalmi körülmények fényében. Az ISZT Alapítvány (Ifjúságügy Szakértőinek Társasága) kötetének fülszövegében   [>>>]

Még egy olyan konzervatívnak tartott tudomány is, mint a pedagógia állandó fejlődésben, mozgásban van, ami indokolja, hogy időről időre kitekintést végezzen a szakma az ugyancsak változó társadalmi körülmények fényében. Az ISZT Alapítvány (Ifjúságügy Szakértőinek Társasága) kötetének fülszövegében ezt olvashatjuk: ??a könyv, amelyet tankönyvként, szakmai olvasmányként ajánlunk az érdeklődő, vitatkozó, gondolkodó olvasóközösségnek?. A szerzők, Nagy Ádám és Trencsényi László pedagógiai kutatók munkájukkal széles érdeklődői kört céloznak meg. Sok cikk, tanulmány, kötet született már a változások következményeiről, melyek azonban elsősorban látleletnek tekinthetők. A szerzőpáros a téma tudományos feldolgozásán túl az együttgondolkodást tartja fontosnak, azaz éppen a szakma jelenlegi és leendő képviselőinek a párbeszédét szeretné elindítani. Minjárt az ? egyébként szokásosnak tekinthető ? előszóban megtörténik a téma tudományos elhelyezése, persze az érdeklődés felkeltésén túl. A címben említett szocializációs közegek nem mások, mint a család, az iskola, a szabadidő és a médiatér. Az egyes fejezetek között szoros tartalmi összefüggés van, hiszen valamennyi szereplője az ember, az újszülöttől a nagyszülőig, a szülőktől a pedagógusokig. A kultúrtörténeti megalapozás után olvashatunk oktatáspolitikai, jogi szemelvényeket, de Karácsony Sándortól, Csehovtól, Osborntól is egy-egy hivatkozást. A szerzők a család funkciójának vizsgálatánál az ún. kényesebb kérdéseket is nyílt őszinteséggel vázolják. Szerintük a családtól elvárható működési szerep a következő: biológiai reprodukciós, gazdasági, szeretet-biztonság. De vajon az utolsóként említett kategóriának minden család képes megfelelni? ?A család működésének alapjait (?) a szeretetfunkció teremti meg, ez szolgálja az érzelmi szükségletek kielégülését, enélkül nem lehet család a család. Ez a funkció óv a feszültségektől, tompítja a külső ártalmakat, érzelmi biztonságot, harmóniát ad? ? olvashatjuk. S hogy a tanulmány a leendő pedagógusokat is megszólítja, így folytatódik az idézet: ?A család szeretetfunkciójának súlyos sérülésekor a helyzet kezelése a gyermekvédelmi ellátórendszer feladata? lesz. Nagy Ádám és Trencsényi László nem véletlenül az ELTE tanárképzési programjában a Család és iskola a változó társadalomban című kurzus vezető oktatói. Több évtizedes együttműködésük eredménye a jelen, tankönyvként is funkcionáló kötet, melyet a függelékben az idézett szerzők rövid, egysoros bemutatása egészít ki. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]