Karinthy Frigyesnek életében mindössze egyetlen, vékonyka verseskötete (Nem mondhatom el senkinek; 199914232) jelent meg. Igaz, hogy a halála után kiadott másodikat (Üzenet a palackban, 1938) még ő maga állította össze. Költői életműve nem túl terjedelmes: a Kőrizs Imre által összeállított, a 88.
[>>>]
Karinthy Frigyesnek életében mindössze egyetlen, vékonyka verseskötete (Nem mondhatom el senkinek; 199914232) jelent meg. Igaz, hogy a halála után kiadott másodikat (Üzenet a palackban, 1938) még ő maga állította össze. Költői életműve nem túl terjedelmes: a Kőrizs Imre által összeállított, a 88. Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelenő kötet az kívül tartalmazza műfordításait (Heine, Morgenstern, Altenberg stb.), A Vérmező, 795. május című hatrészes versciklust, illetve kötetben korábban nem közölt költeményei csokrát. Az eredeti versek tulajdonképpen nem revelálnak igazán nagy költőt: Karinthy sok írása egyszerűen csak verses novella, néha csak verses humoreszk. Ambiciózusabb, költőibb alkotásai közül is sok haloványabb utánérzése nagy novelláinak, allegorikus látomásainak, különös, groteszk szimbólumainak (A Rózsaszín terror; Számadás a tálentomról; Tisztelgés a viadal előtt; Szemek szimfóniája). Általában hosszú, epikus menetű és jelenetezésű, ritmustalan, szabad sorokban írt költemények ezek, másként tördelve fel sem tűnnének a szerző kisprózáinak, novelláinak valamely gyűjteményében. Ám van a szerzőnek néhány nagy, kiemelkedően jelentős verse. Ezeket (Nem mondhatom el senkinek /kötetbeli címén Előszó/; Pitypang; stb.) szinte mindenki ismeri, mindenkor népszerűek voltak; szavalóversenyek kedvenc darabjai. Miattuk vélekednek sokan úgy, hogy Karinthy költőként is egyenrangú társa a Nyugat nagy nemzedékének. A Karinthy lírai életművéről teljes áttekintést adó, szerkesztői jegyzettel, bibliográfiával, jegyzetekkel, mutatóval, s nem utolsósorban Keresztesi József tanulmányértékű utószavával záruló kötet széles körben beszerezhető. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]