Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Csabai László harmadik Szindbád-regénye, amelyben tovább követi hőse, Schiffer Árpád életútját, ezúttal a hadifogságból való hazatérésétől 1956-ig. A Bagdadban felnőtt fiatalember a két világháború közötti időszakban Nyárligeten ? jól fölismerhetően Nyíregyházán ?   [>>>]

Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Csabai László harmadik Szindbád-regénye, amelyben tovább követi hőse, Schiffer Árpád életútját, ezúttal a hadifogságból való hazatérésétől 1956-ig. A Bagdadban felnőtt fiatalember a két világháború közötti időszakban Nyárligeten ? jól fölismerhetően Nyíregyházán ? volt nyomozó (Szindbád, a detektív, 2010), majd a háború alatt szovjet fogságba esett, és megjárta Szibéria lágereit (Szindbád Szibériában, 2013). A harmadik részben hazatér, és újra nyomozó lesz Nyárligeten, éppenséggel a kiépülő diktatúra és az újjászerveződő rendőrség korszakában. A II. világháború utáni vidéki Magyarország részletekben gazdag képe jelenik meg az önálló műként is olvasható regényben. Mindenkit megfigyelnek, folyik a terménybeszolgáltatás, a kulákok üldözése, fölszámolják az egyházi oktatást, rendszeressé válnak az ÁVH túlkapásai ? ebben a történelmi közegben kezdi újra nyomozói munkáját Szindbád. Miközben üldözi a bűnözőket, magára is ügyelnie kell, hiszen ahogy mindenki, ő is gyanús: nyomozó volt a Horthy-korszakban, sőt, az is lehet, hogy a szovjetek is beszervezték titkos ügynöknek. Nem lehet tudni, hogy rejtőzködő reakciós vagy KGB ügynök. Csakhogy Szindbád profizmusát nem tudja nélkülözni az újjászerveződő rendőrség, a nyomozó pedig sikeresen földeríti Nyárliget kisebb-nagyobb bűncselekményeinek elkövetőit. Az ?50-es évek vidéki Magyarországának rajzában Csabai László a kisember szemével ábrázolja a történelmet, annak helyi és aktuális változatát. Mint az író maga mondja: ?Ahány ember, annyi történet, történelem?. Ez a megállapítása ölt testet a regény kompozíciójában is, amely voltaképp novellisztikus egységek füzére, csak a visszatérő motívumok és szereplők adják a mű egészének koherenciáját. Az író végül is azt mutatja be, hogy a nagytörténelem nyomasztó súllyal nehezedik az egyén életére, az egyének pedig nagyon különbözőképpen reagálnak e nyomásra. Van, aki szorong, van, aki vallási bigottságba menekül, más meg visszahúzódik a családi élet csigaházába. A 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb korszakában játszódó izgalmas történetfüzér számos erkölcsi kérdést is fölvet, például azt, hogy egy bűnös korban lehet-e bűntelennek maradni. Vagy az óhatatlan bűnbeesést egy idő után meg lehet szokni, vagy éppen folyton vezekelni kell miatta. Szindbád is pontosan tudja, mikor vét a maga erkölcsi normái ellen, és ezt folyamatos fájdalommal éli meg. És miközben nagyon körültekintően kell viselkedni, nehogy tápot adjon különböző föltevéseknek, és miközben a maga vétkeire kell magában föloldozást találnia, aközben éles logikájával és nagy rutinjával számos bűnözőt leleplez. A Szindbád-történet harmadik szakasza 1956-ban zárul, annál az ugyancsak történelem meghatározta választási pontnál, hogy a főhős fölüljön-e a nyugati határhoz disszidenseket szállító teherautóra. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]