A regénytörténet és regényelmélet egyaránt a polgári regény klasszikus formájából, a múlt századi realista regény alakzatából kiindulva szokta feltárni mind a műfaj keletkezésének körülményeit (azt, hogy milyen formák vezettek e sok szempontból túlszárnyalhatatlan regényválfajhoz), mind a műfaj   [>>>]

A regénytörténet és regényelmélet egyaránt a polgári regény klasszikus formájából, a múlt századi realista regény alakzatából kiindulva szokta feltárni mind a műfaj keletkezésének körülményeit (azt, hogy milyen formák vezettek e sok szempontból túlszárnyalhatatlan regényválfajhoz), mind a műfaj alapstruktúráit. E jogosult, de csak a regény bizonyos vonásaira, bizonyos típusaira fényt vető módszerrel csak a hetvenes-nyolcvanas években szakított az egyetemes irodalomtudomány. E nemzetközi kezdeményezésekkel egy ütemben, hazánkban először Ungvári Tamás volt az, aki az eredetileg 1985-ben megjelent, és második, bővített és átdolgozott kiadásban napvilágot látó nagymonográfiájában más módszert, más megközelítésmódot választott. Szempontja elsősorban történeti: azt nyomozza, hogy miként "született" a regény, mik voltak keletkezésének külső és belső (társadalmi, gondolkodástörténeti, mentalitásbéli és természetesen irodalmi) feltételei, hogyan alakult ki az esszéből, az útleírásból, az újkor zavarbaejtően gazdag és műfajilag ma még jószerivel feltáratlan gazdag "vegetációjából" az, ami már biztosan regény, még ha nem is hasonlít, vagy csak részben és talán nem is legfontosabb vonásaiban a ma regénynek nevezett műfajra. A könyv ezért - különösen eleinte - meglehetősen szokatlan: hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedés-elméleti részek, passzusok találhatók benne, és az olvasóban csak lassan kezd derengeni, összefüggéssé összeállni, hogy tulajdonképpen végig a regényről van szó. A szálak a 16. századtól vezetnek a 18. század végéig, a 19. század elejéig. Elsősorban persze az angol irodalom áll a középpontban, de a szerző szemhatárába egész Európa belefér. A mű legfőbb hozadéka talán az, hogy miközben szinte mérhetetlenül kitágítja klasszikus irodalmi kánonokhoz szokott szemléletünket, egyúttal azt is érzékelteti: a modern, a mai regény számos vonását valamiképpen már a 17-18. század furcsa, különös regényei előlegezték. A hatalmas szakirodalomra épülő, részletes bibliográfiával és névmutatóval záródó mű kétségkívül Ungvári Tamás egyik legnagyobb tudományos produkciója. Elsősorban szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]