A ma hetvenöt esztendős Csörsz Istvánnak 1986-ban jelent meg Elhagyott a közérzetem (Budapest, Magvető) című kötete, amely az évtized elején készített riportokra épült. Ennek az útkereső nemzedéknek, az akkori tizen-huszonéveseknek a világát idézi Bóckacaj című regénye. Szinte a riportkönyv   [>>>]

A ma hetvenöt esztendős Csörsz Istvánnak 1986-ban jelent meg Elhagyott a közérzetem (Budapest, Magvető) című kötete, amely az évtized elején készített riportokra épült. Ennek az útkereső nemzedéknek, az akkori tizen-huszonéveseknek a világát idézi Bóckacaj című regénye. Szinte a riportkönyv lapjairól, az ?arany középutasoknak? nevezett csoportból lép elénk a két főhős: István és Tamás. ?Gazdátlanságuk?, akaratlan individualizmusuk szerencsére kíváncsisággal és alkotói kedvvel párosul. Egyikük konzervatóriumi növendék, tele gátlásokkal, kételyekkel és az ottani furcsaságok iránti ellenszenvvel (nem nehéz ráismerni a hajdan zenésznek készülő író élményeire), másikuk a filmezés megszállottja (a hasonlóság itt sem véletlen: az ifjú Csörsz egy ízben operatőr szakra is felvételizett). A számozott fejezetekben bepillanthatunk a két barát pesti csatangolásaiba, képzelt és valós családi múltjukba, külföldi rokonaik abszurdnak tűnő világába. A regény azonban mintegy túlcsordul saját keretei közül, amikor hősei egy Zündapp motorral nekivágnak egy görögországi kempingezésnek. Az író persze maga is járt Hellászban az 1980-as években, családi körben. A Bóckacaj azonban nemcsak az út humoros, nosztalgikus emlékét örökíti meg, bár kétségkívül a legvidámabb Csörsz-kötetnek tarthatjuk. Át-átbillen a valóság és az emlékekből, asszociációkból szőtt világ határán. Ráadásul hősünk csak játékból kezd hozzá egy "kétujjnyi vastagnak szánt" könyv megírásához. Hezitál, elkalandozik, naplót ír, máskor pedig leplezetlenül füllent. A regényt Csörsz István 1999-ben fejezte be, immár a nyolcvanas évek "állott levegőjének" és szabadságvágyának dokumentumaként, egy köztes nemzedék humoros emlékirataként. A mai olvasó mindezt még nagyobb távolságból, de talán mégiscsak ismerősen szemlélheti. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]