Cím: |
A reformáció borai és virágai
| Alcím: |
történeti, néprajzi tanulmányok
| Szerző: |
Csoma Zsigmond (1952) |
Szerz. közl: |
Csoma Zsigmond
| Kiadás: |
Budapest : Agroinform, 2017 |
Eto: |
634(091):930.85(439) ; 39(=945.11) ; 284(439)(091)
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
ETO jelzet:
634(091):930.85(439)
|
Fő |
634 |
gyümölcstermesztés, szőlőművelés ; szőlőművelés, gyümölcstermesztés
|
Fő |
930.85 |
művelődéstörténet
|
Földrajz |
(439) |
Magyarország
|
Formai |
(091) |
történeti tárgyalásmód
|
ETO jelzet:
39(=945.11)
|
Fő |
39 |
néprajz ; folklór
|
Etnikai |
(=945.11) |
magyarok ; magyarság
|
ETO jelzet:
284(439)(091)
|
Fő |
284 |
reformáció, protestantizmus
|
Földrajz |
(439) |
Magyarország
|
Formai |
(091) |
történeti tárgyalásmód
|
| Szakjel: |
634
| Cutter: |
C 78
| ISBN: |
978-615-5666-13-1
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
308 p.
| Megj.: |
Összefoglalás angol nyelven ; Bibliogr.: p. 283-298.
| Kivonat: |
Első olvasásra meghökkentő a cím (A reformáció borai és virágai), de ha megismerjük azt a kevéssé ismert tényt, hogy Luther Márton és felesége sörfőzéssel foglalkozott, valamint Károli Gáspár, Melius Juhász Péter és társaik szőlő- és bortermeléssel, kerti gazdálkodással, növényekkel való
[>>>]
Első olvasásra meghökkentő a cím (A reformáció borai és virágai), de ha megismerjük azt a kevéssé ismert tényt, hogy Luther Márton és felesége sörfőzéssel foglalkozott, valamint Károli Gáspár, Melius Juhász Péter és társaik szőlő- és bortermeléssel, kerti gazdálkodással, növényekkel való gyógyítással biztosították a megélhetésüket, csakúgy, mint a hitélet, a Biblia fordítása és kiadása költségeit, akkor megértjük Csoma Zsigmond kertészmérnök, néprajzkutató, agrártörténész címválasztását. Az sem véletlen, hogy a szerző a Magyar Bortörténeti Társaság elnöke, s ebbéli minőségében avatott tollú szakértője a témának. A reformáció során kialakult új felekezetek, létrejöttük okát a Luther előtti egyház romlottságával, ?bálványimádásával? magyarázták. A katolikus szertartáson történő borfogyasztást a tridenti zsinat vezette be, amelyet a katolikus egyház megújítási céljával hívtak össze. A későbbi zsinatok úgy döntöttek, hogy a gyülekezet tagjai is kapjanak katolikus szertartásokon bort. Ez a ?leöblítés? gyakorlata. Az átlényegített szent vért azonban továbbra is csak a pap vehette magához, a gyülekezeti tagok viszont csak ostyát. Luther szerint, a kenyér és a bor a megszentelés után is megmarad kenyérnek és bornak. Zwingli úgy tekintette a megtört kenyeret és kitöltött bort, mint a Krisztus halálára emlékeztető, a halálával szerzett üdvről a hívőket biztosító jeleket. Kálvin szerint az úrvacsorában csak kenyér és bor adatik, de aki azokat igaz hittel veszi, az Krisztus testét és vérét veszi magához. A protestáns Úrvacsora alkalmával így minden hívő részesül mind a kenyértörésből, mind a kehelyből. A jegyzetekkel kiegészített és a korabeli természeti-gazdálkodási viszonyokat bemutató, fekete-fehér metszetekkel, térképekkel és újabb kori fotókkal illusztrált kötetet bőséges irodalomjegyzék és angol nyelvű összefoglaló zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Olvasóterem | 634 C 78 | 56140 | Kölcsönözhető |
|
|