A Toldi (1846) népies elbeszélő költemény Arany János egyik főműve, a magyar irodalom- és költészettörténet kiemelkedő esztétikai, poétikai színvonalú klasszikus alkotása. Méltatói elsősorban epikus objektivitását, népmesei tisztaságú szerkesztőművészetét, derűjét, főhősének realista és romantikus   [>>>]

A Toldi (1846) népies elbeszélő költemény Arany János egyik főműve, a magyar irodalom- és költészettörténet kiemelkedő esztétikai, poétikai színvonalú klasszikus alkotása. Méltatói elsősorban epikus objektivitását, népmesei tisztaságú szerkesztőművészetét, derűjét, főhősének realista és romantikus vonásokból kikevert, vonzó figuráját, a plebejus népiesség eszmei képviseletét szokták kiemelni. Maga Arany is legjobb művének tartotta, később gyakorta vágyott valami hasonlót alkotni. Egyúttal ez a mű a legismertebb, legnépszerűbb Arany-költemény is, olvasóinak köre cseperedő gyermekektől az esztétikai ínyencekig tart. A jelen (az Underground Kiadó által támogatott magán-) kiadás Tomschey Ottó angol fordítását adja közre az eredeti szöveggel párhuzamosan. A fordító megtartotta az eredeti magyar személy- és helyneveket és a csak a nyelvünkben létező szavakat (pl. kuvasz, puli, komondor), ugyanakkor a számunkra természetes kifejezéseket (pl. ?felült Lackó a béresek nyakára?) - megtartva az eredeti formát ? lábjegyzetben magyarázza el. A dicséretes vállalkozás vezérelveként a tizenkettes alexandrinusokban zengő soroknál a mondanivaló az elsődleges. Tomschey Ottó előszavában erről így ír: ?a szellemi tartalom sokkal fontosabb, mint az esetleges formai megjelenítés, bár? szigorúan ragaszkodtam ahhoz, hogy az eredeti verstani forma, ritmus, rím és szókincs ne szenvedjen károsodást. Biztos, hogy nem mindig és nem mindenütt sikerült?. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]