Rudolf Höss (vagy más írásmód alapján: Höò), az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt parancsnoka a kivégzése előtt nem sokkal írta meg részletes emlékiratát, mely először 1951-ben lengyel nyelven jelent meg Wspomnienia címmel, majd 1958-ban németül is kiadták Kommandant in Auschwitz címen, később   [>>>]

Rudolf Höss (vagy más írásmód alapján: Höò), az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt parancsnoka a kivégzése előtt nem sokkal írta meg részletes emlékiratát, mely először 1951-ben lengyel nyelven jelent meg Wspomnienia címmel, majd 1958-ban németül is kiadták Kommandant in Auschwitz címen, később pedig angolra is lefordították (az ő személyéről szól egyébként a neves francia író, Robert Merle Mesterségem a halál (201322173) című regénye is, igaz, a szerző az emlékiratot még nem használhatta, csupán a nürnbergi perben tett vallomásokat). A memoár a német kiadást alapul véve jelenik most meg magyar fordításban. A magyar kiadás elé Gellért Ádám írt előszót, mely beszámol Höss háborút követő bujkálásáról, elfogásáról és kezdeti vallomásairól, a nürnbergi perben való meghallgatásáról, lengyelországi peréről és kivégzéséről, valamint az auschwitzi áldozatok számáról és az európai zsidóság kiirtásáról szóló döntésről. Ezt követi Martin Broszat német történész bevezetője, az emlékirat keletkezéséről, külső formájáról és kiadásáról, az emlékiratok jellegéről és jelentőségéről. Maga az emlékirat két jól elkülönülő részből áll. Az első rész, Lelki életem. Fejlődésem, életem, tapasztalataim címmel önéletrajzszerűen írja le Höss személyes életét és karrierjét, gyermek- és ifjúkorától az első világháborús önkéntességen, a szabadcsapatokon, az 1924-28 közötti börtönbüntetésen, az SS-ben töltött éveken, a dachaui és sachsenhauseni megbízatásokon, az auschwitzi táborparancsnokságon, valamint a koncentrációs táborok felügyelőségének hivatalfőnökeként töltött időszakon át a bujkálásig, fogságba eséséig és peréig. Höss megdöbbentő részleteket közöl a koncentrációs táborok belső életéről, ugyanakkor saját szerepét illetően azt hangsúlyozza, hogy ő csak parancsot teljesített, és mindig is elítélte a foglyok kínzását. Az írás második része két, 1946-ban született feljegyzést foglal magába: az egyik "a zsidókérdés végső megoldásáról" szól, a másik Heinrich Himmlerről, az SS birodalmi vezetőjéről, valamint további fontos politikusokról és SS-vezetőkről (Eichmann, Bormann, Frick, Pohl, Eicke és mások). A memoárt követően Kádár Gábor és Vági Zoltán utószavát olvashatjuk Rudolf Hössről és a magyar holokausztról, valamint arról, mi minden maradt ki az emlékiratból. A kötetet rövidítésjegyzék, az SS-rendfokozatok ismertetése, jegyzetek, irodalomjegyzék és névmutató zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]