A vékony kis kötet a 19. század végén és a századfordulón alkotó esztéta, Pekár Károly magyaros díszítő motívumokról írott művét rejti, melyet eredetileg 1906-ban adott ki a budapesti Hornyánszky Nyomda. A fekete-fehér illusztrációiban nem hibátlan reprint felidézi a magyar nép díszítőművészetének   [>>>]

A vékony kis kötet a 19. század végén és a századfordulón alkotó esztéta, Pekár Károly magyaros díszítő motívumokról írott művét rejti, melyet eredetileg 1906-ban adott ki a budapesti Hornyánszky Nyomda. A fekete-fehér illusztrációiban nem hibátlan reprint felidézi a magyar nép díszítőművészetének hagyományos motívumait. A szerző szerint például a cifra szűrökön, hímzett subákon, ködmönökön feltűnő pávatoll minta a legtisztább, ősi, eredeti alakzatokat tükrözi. Gondolatmenetében így érvel: ?igaza van Huszkának (ld.: Magyar ornamentika, 201704018), mikor azt mondja, hogy a magyar ornamentika legtisztább forrásaként a nép ősi díszruháját, a cifra szűrt és hímzett subát tekinthetjük. Ezek a ruhadarabok itthon készülnek. Magyar szűcs és szűrszabó készítette, kik a nép fiaiból teltek ki, s itt tanulták az ősi szabást? Igen érdekesek az ilyen pávaszemes virágalakok, melyek némileg a csillogó pávatoll fényjátékát iparkodnak elénk varázsolni? Különösen szépek a Felvidéken, Szepes, Gömör, Sáros vármegyékben s a Székelyföldön fennmaradt XVII. századbeli nehéz arany- és selyemhímzések, rendesen zöld vagy vörös selyemszállal? Azok a művészi mesterek rég eltűntek, akik az aranykehely kosarán, talpán ama sodronyból szőtt girlandokat, virágokat ragyogó zománckitöltéssel ékesítették. De a régi virágok megmaradtak, vonalaik művészi s magyaros játékában, selyem vagy zománc színeiknek pompájában most is gyönyörködünk?? "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]