Szécsi Noémi nőtörténeti blogja, amely Halcsontos fűző címmel olvasható az interneten, lassacskán kinőtte a ?műfaj? által kínált kereteket, ennek okán, mint azt már előző kötetében (A budapesti úrinő magánélete 1860-1914; ÚK nem ismertette) szerző társával együtt tette, kibővítve és rendszerezve,   [>>>]

Szécsi Noémi nőtörténeti blogja, amely Halcsontos fűző címmel olvasható az interneten, lassacskán kinőtte a ?műfaj? által kínált kereteket, ennek okán, mint azt már előző kötetében (A budapesti úrinő magánélete 1860-1914; ÚK nem ismertette) szerző társával együtt tette, kibővítve és rendszerezve, ebben a vaskos kötetben adja közre a két világháború közötti időszak modern budapesti nőjéről tudható érdekes és értékes információkat. A szerzőpáros a kötet előzményében1860-1914-ig terjedően tekintette át a felső körök úriasszonyainak életét. Mostani munkájukban a megkezdett úton haladva, az 1914-1939 közötti időszakot veszik górcső alá, azokat az éveket, amely a két világháború közötti időszakra esett. Hatalmas kutatómunka előzte meg a kötet összeállítását, amelynek szerzőik szerint kettős célja volt, egyfelől város és művelődéstörténészként kívánták bemutatni a kort, másfelől korabeli naplók, memoárok, újságcikkek irodalmi szemelvények segítségével, gyakorta a statisztika számainak tükrében világítanak rá arra, hogy mely történések gyakoroltak hatást a polgári középosztály nőragjaira, és miként modernizálódtak ebben a közegben a budapesti hölgyek. A szerelem, a párválasztás, a házasság mozgatórugói mellett a művelt feleség, és dolgozó nő alakját is fölvázolják. A kor divat és szépségkultúrája, az otthonszülés helyébe lépő kórházi ellátás, a tiltott terhesség megszakítások, a sportoló nő imázsa, amelyhez már rövid haj és egyre rövidülő szoknya dukált, mind témája a kötetnek. Az arcfestés mikéntje, az azt ellenzők érvei, a polgári otthonok berendezése, a gyerekszoba bútorai, az alkalmazottak, a cselédek szerepe a háztartások fenntartásában, a konyhai szerep, a főzés, és a heti nagymosás, a lányok, és nők oktatásban betöltött szerepe mind-mind értelmeződik a vaskos kötet lapjain. A kor ?bestseller? írónőjének, Tutsek Annának a Cilike történetekben leképeződő ?valósága? szolgált mintául a fiatal úrilányoknak, akik azonban a háborús időkben kénytelen voltak felhagyni bizonyos allűrökkel, mert kenyérkeresővé léptek elő, megtanultak gépírni, és titkárnőként, irodai dolgozóként segítették a gyakorta elszegényedett családjaikat, akik a ?fenn az ernyő nincsen kas? elszegényedett kisnemesi életforma szellemében, többnyire már csak a nemesi előneveikből éltek. A szórakozási lehetőségek sorában az első bálozó lányok számára kitűnő alkalom nyílt ezeken a mulatságokon férjet fogni, de a későbbiekben a mozi, mint a szabadidő eltöltésének lehetősége már nagy szerepet kapott a hétköznapokban, mi több, a rádió is bekerült a családi élet centrumába, a kávéházi élet, amely főként a férfiak kiváltsága volt, az urak életében foglalt el központi helyet. A szerzők számos példát hoznak arra, miként jelent meg az új nő típusa az irodalomban, és miként vált egyre inkább elfogadhatóvá, követendővé a modern nő életformája. A bibliográfiával, képjegyzékkel kiegészített értékes művelődéstörténeti munka anyagát korabeli fekete-fehér fotók egészítik ki. Minden művelődéstörténeti gyűjteménnyel rendelkező könyvtárban helyet kell kapnia, de széles érdeklődésre is számot tartó munka. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]