A pártállami múlt feldolgozása Kelet-Európa minden országában megrázkódtatással járt, az alkalmazott eszközök és módszerek azonban eltérőek voltak. Magyarországon a rendszerváltás békésen, konszenzuálisan zajlott le, és ez egyúttal a régi politikai elit számára is biztosította a további részvételt
[>>>]
A pártállami múlt feldolgozása Kelet-Európa minden országában megrázkódtatással járt, az alkalmazott eszközök és módszerek azonban eltérőek voltak. Magyarországon a rendszerváltás békésen, konszenzuálisan zajlott le, és ez egyúttal a régi politikai elit számára is biztosította a további részvételt a hatalomban. A pártállami múlttal való szembenézés lehetősége adott volt 1990 után, így a Harmadik Köztársaság mindenkori hatalmi elitjének módjában állt volna szembenézni a múlttal, biztosítani a pártállami iratok nyilvánosságát, és megnevezni a felelősöket. Ez azonban rendre a hatalmi érdekek és a politikai játszmák fogságába került, a kérdés elsikkadt az egyre-másra kirobbanó botrányok és az azt követő perek sűrűjében, s így a társadalmi megtisztulás is elmaradt - fejti ki most megjelenő könyvében Ungváry Krisztián történész. A szerző arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az információs kárpótlás, az átvilágítás és a kommunista bűnök felelősségre vonása kapcsán kialakuló elképzelések 1989 és 2017 közötti történetét. Bemutatja a kommunista bűnök és az áldozatok érdekvédelmi szervezeteit, foglalkozik az iratnyilvánossággal, az igazságtételről, felelősségre vonásról szóló Kónya-Pető vitával, és olyan konkrét ügynökbotrányokkal, mint Torgyán József borítékja, Horn Gyula érintettsége, a Tar Sándor-ügy, a Medgyessy-botrány, a Mécs-bizottság tevékenysége, a Martonyi-ügy, a Bereczki Vilmos KDNP-alapítóhoz köthető, egyetlen elvesztett ügynökper, Orbán Viktor hírbe hozásai, vagy a Biszku-ügy. Ezt követően, egyfajta illusztráció gyanánt néhány konkrét esettanulmányban is igyekszik érzékeltetni azokat a problémákat, amelyeket az iratnyilvánosság részlegessége és az átvilágítás elmaradása okoz Magyarország közéletében. Ilyenek például a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlés és kormányzat hálózati érintettsége, az irodalmi élet "rózsadombi paktumának" legendája, Kiss László volt alkotmánybíró ügye, vagy az Információszabadság Hatóság tevékenysége. A vélhetően sokakat érdeklő kötet jegyzetekkel és bibliográfiával zárul. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]