Cím: |
Az őrület kultúrtörténete
| Alcím: |
a Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig
| Szerző: |
Scull, Andrew (1947) |
Közrem.: |
Mesterházi Mónika ([ford.]) |
Szerz. közl: |
Andrew Scull ; [ford. Mesterházi Mónika]
| Kiadás: |
Budapest : Corvina, 2017 |
Eto: |
159.97 ; 616.89 ; 61(100)(091) ; 930.85(100)
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
ETO jelzet:
159.97
|
Fő |
159.97 |
rendellenes lelki jelenségek ; abnormitások lélektana ; pszichopatológia
|
ETO jelzet:
616.89
|
Fő |
616.89 |
pszichiátria ; elmekórtan
|
ETO jelzet:
61(100)(091)
|
Fő |
61 |
orvostudomány
|
Földrajz |
(100) |
egyetemes, nemzetközi ; nemzetközi, egyetemes
|
Formai |
(091) |
történeti tárgyalásmód
|
ETO jelzet:
930.85(100)
|
Fő |
930.85 |
művelődéstörténet
|
Földrajz |
(100) |
egyetemes, nemzetközi ; nemzetközi, egyetemes
|
| Eredeti cím: |
Madness in civilization (magyar)
| Szakjel: |
930.8
| Cutter: |
S 43
| ISBN: |
978-963-13-6398-2
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
518 p., [36] t.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. [481]-502.
| Kivonat: |
Az őrület egy olyan témakör, amely jellegénél fogva egyszerűen nem szorítható be egyetlen diszciplína keretei közé: ok-okozati összefüggései túlmutatnak a pszichiátria és a pszichológia határain, amely szakterületeknek sokszor csak a tünetek megszüntetésre, enyhítésére, kezelésére, kordában
[>>>]
Az őrület egy olyan témakör, amely jellegénél fogva egyszerűen nem szorítható be egyetlen diszciplína keretei közé: ok-okozati összefüggései túlmutatnak a pszichiátria és a pszichológia határain, amely szakterületeknek sokszor csak a tünetek megszüntetésre, enyhítésére, kezelésére, kordában tartására van esélyük (de van, amikor erre sem), a probléma igazi gyökere feltáratlan titok marad. Nem csoda, hogy az emberi civilizáció története során az őrületnek rendre voltak vallásos, babonás, spirituális vonatkozásai, akár az okok kereséséről, akár a baj kezeléséről volt szó. Minderre pedig rányomta és -nyomja pecsétjét az elmebajjal kapcsolatos emberi ősfélelem: az én és énazonosság, az önvaló, a tudat torzulásától, elvesztésétől, a kontroll hiányától való rettegés. A szerző ennek a sokszorosan összetett problémakörnek a kultúrtörténeti vonatkozásait tekinti át, amelytől elválaszthatatlanok a tudomány-, orvos- és vallástörténeti kiegészítések, magyarázatok. Scull nagyjából időrendi sorrendben veszi végig az őrülethez és őrültekhez való viszonyulást, ám e vezérszálról egy-egy tematikus rész kedvéért rendre letér. Az első három részben arról olvashatunk, hogy az elmebajt miként értelmezték az ókori kultúrákban, illetve a kora és érett középkorban. Ezt követően olyan témákról esik szó, mint a "bolondok házai" és "bolondorvosok", a démonizálódás hiedelme és az ehhez kapcsolódó démonűzéses kísérletek, az első hivatalos elmegyógyintézetek létrejötte, működése, az itt alkalmazott (sokszor a kínzás kategóriájába áthajló) kezelések fajtái, valamint az őrület (mint ihletforrás) irodalmi és művészi lenyomatai. A kiadvány utolsó negyedében olvashatunk a pszichoanalízis megjelenésének hatásáról, a két világháború által akkumulált új típusú pszichés zavarokról, illetve a pszichiátria modern útjairól. A rendkívül információgazdag, képmelléklettel, jegyzetekkel, irodalomjegyzékkel és mutatóval záruló, az ismeretterjesztő irodalom élvonalába tartozó kötet a téma iránt mélyebben érdeklődő, művelt laikusoknak ajánlható leginkább: töménysége miatt gyakorlott olvasót igényel, ugyanakkor érdekessége különleges könyvélményt, tudástárat ígér. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Olvasóterem | 930 S 43 | 56843 | Kölcsönözhető |
|
|