2016 júliusában hunyt el kortárs irodalmunk meghatározó alakja, Esterházy Péter. Azóta nemcsak több, meghatározó művét adták ki újra, hanem összegyűjtötték a halálát megelőző években született, és nyomtatásban még meg nem jelent színdarabjait is (Drámák, 201623231). Az írói hagyaték gondozása   [>>>]

2016 júliusában hunyt el kortárs irodalmunk meghatározó alakja, Esterházy Péter. Azóta nemcsak több, meghatározó művét adták ki újra, hanem összegyűjtötték a halálát megelőző években született, és nyomtatásban még meg nem jelent színdarabjait is (Drámák, 201623231). Az írói hagyaték gondozása továbbfolyik: ezúttal a szerző 2003 és 2016 között írt rövidprózái jelenek meg, mintegy A szabadság nehéz mámora (200313319) folytatásaként.*** A szövegek gondozója, Tóth-Czifra Júlia Esterházy azon, magyarországi időszaki kiadványokban megjelent írásait válogatta egybe, amelyek nem kerültek bele a szerző ezen évek alatt kiadott köteteibe, és műfajukat tekintve inkább a publicisztikához, esszéhez állnak közel. A kötet vázát természetesen az Élet és Irodalomba szánt szövegek adták (szám szerint 131 a 171-ből), és ide tartoznak a "Tenkes[ch] kapitánya" néven írott glosszák is a lap Páratlan oldal rovatából. A kiadás hat, a kötet egy-egy írásának címét viselő fejezetre osztva, azokon belül időrendben közli a szövegeket. Az olvasó országa a könyvkritikáknak, az E-színesek a vegyes tárgyú szövegeknek, A tizenhatos mélyén a futballal foglalkozó cikkeknek, a Magyar mondat a politikai témájú írásoknak ad helyet, A jó Magyarország emberekről, helyekről, előadásokról és kiállításokról szóló ünnepi írásokat foglal magába, a kötetet pedig, Az 1 és a sok alcímmel, kilenc olyan szöveg zárja, amelyek elsősorban magáról az írásról és az olvasásról beszélnek, köztük a könyvhétmegnyitókkal. A kötetet az összeállító utószava, az írások első megjelenési adatai, valamint névmutató zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]