A rövid, néhány fekete-fehér épületalaprajzzal kiegészített füzet szerzője egy leendő tematikus sorozat részeként képzeli el művét, amely tartalmas adalék az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok történetéhez, építészetéhez. Kovácsné Virányi Ágnes tizenkét pálos helyet mutat be,   [>>>]

A rövid, néhány fekete-fehér épületalaprajzzal kiegészített füzet szerzője egy leendő tematikus sorozat részeként képzeli el művét, amely tartalmas adalék az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok történetéhez, építészetéhez. Kovácsné Virányi Ágnes tizenkét pálos helyet mutat be, melyeknek fele erdőségekben, lakott településektől távol létesült (Gönc, Göncruszka, Kurityán, Martonyi, Óhuta, Gombaszög), míg a többi városban vagy nagyobb településen található (Diósgyőr, Eger, Tokaj, Sátoraljaújhely, Sajólád, Szent Lőrinc). A szerző terepbejárásai során felismerte, hogy a pálos templom- és kolostorépületek elhelyezkedése, felépítése mennyire hasonlít egymáshoz, függetlenül attól, hogy az ország melyik részén épültek. Ezért ? irodalomjegyzékkel lezárt ? művének külön kis fejezeteiben elemzi a nyolcszáz évvel ezelőtt kialakult szerzetesi életformát, gazdálkodást és egységesített építészeti hagyományt. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]