Alexandra David-Néel első európai nőként jutott el a külföldiek elől elzárt Tibetbe. A Collége de France-on tanulta meg a szanszkrit és a tibeti nyelvet, mert már gyermekkora óta vágyott az egzotikus vidékre. Összesen öt alkalommal járt ott, végül az utolsó útja során, négy hónapig tartó gyaloglás   [>>>]

Alexandra David-Néel első európai nőként jutott el a külföldiek elől elzárt Tibetbe. A Collége de France-on tanulta meg a szanszkrit és a tibeti nyelvet, mert már gyermekkora óta vágyott az egzotikus vidékre. Összesen öt alkalommal járt ott, végül az utolsó útja során, négy hónapig tartó gyaloglás után jutott el a fővárosba ? erről az útjáról számol be Utam Lhaszába (200126209) című kötetében. Tibet bizonyos mértékig ma is a titkok földjeként él a nyugati ember tudatában, de különösen így volt ez a múlt század első felében.*** A belga-francia orientalista írónő jól ismerte az itt lakók vallását, történelmét, és megismerte a mindennapi életüket is, hiszen a 19. század végétől évtizedeket töltött a kínai megszállás előtti, teokratikus Tibetben. Örökbefogadott egy ifjú szerzetest, Aphur Yougdent, akinek kíséretében gondosan tanulmányozta az ország vallási életét. 1931-ben kiadott könyve annak idején világsiker volt, elsősorban azért, mert a szerző nem annyira a hiteles buddhista szertartásokat és vallási gyakorlatokat írta le, hanem a misztikus, mágikus manipulációkat, illetve legendákat, amelyek egy jó részét persze félre is értette, nem egyszer horrorisztikusan interpretálta. A ?félelmetes mágiák, irtózatos rítusok, holttesttáncoltató, démonidéző ceremóniák? világa tárul fel az illusztrációkat teljességgel nélkülöző kötetben, amely így inkább tűnhet szenzációs olvasmánynak, mint szakszerű beszámolónak. A kereken száz évet élt Alexandra David-Néel hosszú életéről 2012-ben telefilm készült Joël Farges rendezésében, Dominique Blanc főszereplésével. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]