Cím: |
Mahler
| Alcím: |
egy zenei fiziognómia
| Szerző: |
Adorno, Theodor W. (1903-1969) |
Közrem.: |
Weiss János. ([ford.]) |
Szerz. közl: |
Theodor W. Adorno ; [ford. Weiss János]
| Kiadás: |
Budapest : Rózsavölgyi, 2018 |
Eto: |
78.071.1(436)(092)Mahler, G. ; 78.01
| Eredeti cím: |
Mahler : : eine musikalische Physiognomik (magyar)
| Szakjel: |
780
| Cutter: |
A 24
| ISBN: |
978-615-8007-16-0
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
207 p.
| Megj.: |
Bibliogr. a jegyzetekben
| Kivonat: |
Végre magyarul is olvasható az egyik legjelentősebb Mahler-monográfia. Theodor. W. Adorno munkája méltó párja a szerző zenefilozófiai főművének, Az új zene filozófiájának (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2017), mellyel szintén a hazai könyvkiadás régi adósságát törlesztette a kiadó. Az először
[>>>]
Végre magyarul is olvasható az egyik legjelentősebb Mahler-monográfia. Theodor. W. Adorno munkája méltó párja a szerző zenefilozófiai főművének, Az új zene filozófiájának (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2017), mellyel szintén a hazai könyvkiadás régi adósságát törlesztette a kiadó. Az először 1960-ban megjelent könyv jelentőségét két perspektívában lehet fölmérni: az adornói életművön belül, illetve a Mahler-recepcióhoz való hozzájáruláson keresztül.*** A nevével szinte összeforrt ún. Frankfurti Iskola jeles filozófusát nem érheti az a 19. század óta a művészetfilozófiákkal kapcsolatosan gyakran elhangzó vád, hogy absztrakt esztétikai rendszeréhez zenei dilettantizmus társul. Adorno ugyanis a Schönberg-iskola köréhez tartozott, Alban Bergnél tanult zeneszerzést, és olyan emberekkel állt közeli szellemi kontaktusban, mint Eduard Steuermann, Rudolf Kolisch vagy Ernst Křenek. Ugyan a komponálással felhagyott, de Bachról, Mozartról, Beethovenről, Schubertről, egyáltalán a zenei klasszikáról írt tanulmányai mérvadóak és máig hatóak, csakúgy mint a Mahlerről, Sztravinszkijről és Schönbergről értekező esszéi, melyek megtalálhatók A művészet és a művészetek (199902141) című kötetében. Jelen írásában főleg Gustav Mahler tíz szimfóniáját elemzi ? köztük a nyolcadik, az ?Ezrek szimfóniája? címmel ismertté vált művét ?, de szó esik a híres Gyermekgyászdalokról vagy a Dal a Földről című kompozícióiról is. Adorno már az 1920-as évek közepén, Alban Berg Wozzeck című operájának értelmezése kapcsán megpróbált kidolgozni egy olyan általános elméletet, amely egy mű (méghozzá egyetlen mű) közvetlen közelében marad. Másrészt még a hatvanas években is meg-megjelentek olyan elemzései, amelyek konkrét életművekkel foglalkoznak. Ennek kiemelkedő példája a jelen kötet. A kutatás egyre inkább hajlik arra, hogy ebben a könyvben lássa Adorno zenefilozófiai működésének csúcspontját. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Olvasóterem | 780 A 24 | 57494 | Kölcsönözhető |
|
|