A 20. század második felének egyik legtöbbet emlegetett történelmi dátuma 1968, az az év, amikor Nyugaton megkezdődtek a diáklázadások, amelyek egyfelől utópista eszméket kergető, romantikus ifjúsági mozgalmak voltak, másfelől a tradicionális értékeket megtagadó, káoszba torkolló anarchista   [>>>]

A 20. század második felének egyik legtöbbet emlegetett történelmi dátuma 1968, az az év, amikor Nyugaton megkezdődtek a diáklázadások, amelyek egyfelől utópista eszméket kergető, romantikus ifjúsági mozgalmak voltak, másfelől a tradicionális értékeket megtagadó, káoszba torkolló anarchista lázadások. A ?68-as mozgalmak országonként nagyon eltérő képet mutattak, de általánosságban egy új baloldali fölívelés kezdeteit jelentették. Magyarországon jóformán semmilyen társadalmi mozgalom nem kezdődött, mégis történt két kiemelkedő fontosságú esemény: 1968. január 1-jén megkezdődött az új gazdasági mechanizmus korszaka; augusztus 20-án pedig a magyar honvédség is részt vett a csehszlovákiai ?emberarcú szocializmus? kísérletének letörésében. ***Magyarországon ebben az időben viszonylagos ? a többi szocialista országhoz képest ? jólét volt, ugyanakkor nálunk is beindult némi ideológiai mozgás: részint megjelentek szélsőbaloldali, maoista csoportok, és népszerűvé vált a forradalmi romantikát megtestesítő Che Guevara alakja. Ugyanakkor az állampárt nem üdvözölte a nyugati baloldali mozgalmakat, ragaszkodott a régi marxista-leninista irányvonalhoz. A szerzőpáros a korabeli hazai sajtó anyagának és a levéltári források fölhasználásával, de olvasmányos esszéstílusban idézi föl, milyen volt az élet 1968-ban Magyarországon. Hét fejezetben tekintik át ennek az esztendőnek a hazai jellemzőit: a fridzsiderszocializmusnak nevezett viszonylagos jólét tényezőit, amikor már nem hiánygazdálkodás folyt, hanem megjelentek bizonyos jóléti termékek (Coca Cola, Omnia kávé, Túró Rudi, a fogamzásgátló tabletta), és berobbant a beatzene. A második részben vizsgálják meg a nyugati ifjúsági mozgalmak hazai hatását; lényegében ezt a gondolatmenetet folytatják a harmadik részben, bemutatva a széles körben elterjedt Che Guevara-kultuszt és a marginálisnak maradó szélsőbaloldali, maoista szervezkedéseket. A negyedik és az ötödik fejezetben a kulturális életben végbement változásokat világítják meg; rámutatnak arra, hogy a beatzenét a hatalom át akarta csatornázni a ?haladó mondanivalót? közvetítő polbeat műfajába, illetve fölhozzák a kor filmgyártásában megmutatkozó ideológiai változásokat (Magyar Dezső Agitátorok, Jancsó Miklós Fényes szelek és Gazdag Gyula Sípoló macskakő című filmjeinek elemzésével). Az utolsó részben a Varsói Szerződés fegyveres erőinek csehszlovákiai beavatkozását, illetve az abban való magyar részvételt tárgyalják. Az adatokban gazdag, ugyanakkor az összefüggésekre is rávilágító, a kor hangulatát is megelevenítő, olvasmányos stílusú kötet külön értéke az archív képanyag, amely valóságos retró hangulatot áraszt a kor ismerői számára. Az 1968 Magyarországon igen fontos művelődés- és kortörténeti mű. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]