Jonathan Swift, George Orwell vagy épp a szatirikus-utópikus Karinthy Frigyes nyomdokain haladva a 20-21. századi Magyarország sajátos rajzolatú, szarkasztikus hangulatú gúnyrajzát adja a szerző ? sok-sok történelmi, irodalmi, kulturális áthallással, jelképpel, groteszk képpel és ismert toposszal.   [>>>]

Jonathan Swift, George Orwell vagy épp a szatirikus-utópikus Karinthy Frigyes nyomdokain haladva a 20-21. századi Magyarország sajátos rajzolatú, szarkasztikus hangulatú gúnyrajzát adja a szerző ? sok-sok történelmi, irodalmi, kulturális áthallással, jelképpel, groteszk képpel és ismert toposszal. A történetfüzér egyik hőse, Ibrahim Ibrahimovics a régi, vasrácsos ajtajú 49-es villamosról mesél, azon utazva hallotta, hogy a börtönben agyba-főbe vert Reichet K. János rábeszélte, hogy a párt érdekében valljon be minden koholt vádat, aztán a végén meg fölakasztották. Az olvasó tehát könnyen megfejti, hogy az 1949-es Rajk-perről van szó (A kalauz jós). Ibrahim tovább elmélkedik arról, hogy az oroszok ? többször is ? Budapestet lőtték szét, a szerbek meg Szarajevót ? ilyen a közös balkáni sors, mondja végül. De bármilyen sanyarú az élet e balkáni Magyarisztánban, a népboldogítók mindig azt mondják: már csak egy kicsit kell a nehézségeket elviselni, aztán beköszönt a boldogság, megvalósul Heppisztán. ***A másik szereplő, Kusián a dombtetőről szemléli a Nagy Magyar Állatkertet, ahol sápadt arcú kazárok bujdosnak a fák között (Türkménbasi). Az 1949-es esztendőnek különös jelentősége van, a szerző szerint ekkor ?mindennek vége lett. Felragyogott a korábbi házmesterek napja, a tömbbizalmik barna cipőben rótták az utcákat. Beköszöntött a kilátástalanság kora? (Negyvenkilenc). Serdián Miklós György novellafüzér formájú antiutópiájában ott kavarog a 20. század és az ezredforduló utáni magyar élet megannyi motívuma, képe, a migrációs válságtól a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tramtrain vonal építésén át az Arany János-emlékév eseményeiig. Közben számos utalás történik az ország múltjára: a zsidótörvényekre, a kommunista hatalomátvételre, vagy éppen a magyar gasztronómiára. A szerző kötete végére biggyeszti Karinthy Frigyes Ady-paródiájának nevezetes darabját, a Moslék-ország részletét: ?Piszok hazám, mit kapaszkodsz belém? / Fekete vizeken jöttem én?. A kötet hangulatához illően groteszk szómagyarázat tartozik a novellafüzérhez, amely az európai és a magyar szatírairodalom reminiszcenciáiból kiindulva ad sajátos disztópiát, és amely végül is a 20-21. századi magyar élet görbe tükörben látható torzképe. Az események, szereplők követése komoly olvasói közreműködést igényel, legyen szó a történelmi, politikai utalások megfejtéséről vagy épp az utópiairodalom motívumainak, a szatíra sajátosan groteszk eszközeinek fölismeréséről. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]