Három évvel a német főváros megszállását követően, 1948 júniusában Sztálin nyomására blokád alá helyezték Nyugat-Berlint. A szovjet, amerikai, brit és francia szektorokra osztott Berlin lett ugyanis a korábbi szövetséges nagyhatalmak közötti hidegháborús szembenállás első konfliktuszónája. A   [>>>]

Három évvel a német főváros megszállását követően, 1948 júniusában Sztálin nyomására blokád alá helyezték Nyugat-Berlint. A szovjet, amerikai, brit és francia szektorokra osztott Berlin lett ugyanis a korábbi szövetséges nagyhatalmak közötti hidegháborús szembenállás első konfliktuszónája. A megszállt Németországot 1945 nyara óta a Szövetséges Ellenőrző Tanács irányította, ám hamar megmutatkoztak a nézetkülönbségek.*** 1948 elején, a londoni hathatalmi konferencián a nyugati országok a szovjetek kizárásával úgy határoztak, hogy Németországot szövetségi köztársaságként alapítják újra, tiltakozásul pedig a szovjet követ kivonult a Berlint igazgató négyhatalmi tanácsból és 1948. március 31-től bevezette a szovjet szektoron áthaladó nyugati konvojok ellenőrzését. A nyugatiak a forgalom részleges légi útra terelésével válaszoltak, míg a szovjetek egyre több útra terjesztették ki az ellenőrzést. Aztán június 20-án a nyugati zónában a szovjetek javaslatának figyelmen kívül hagyásával bevezették a német márkát. Mivel az új pénz forgalomba került Nyugat-Berlinben és félő volt, hogy teret nyer a szovjet megszállási zónában is, a szovjetek válaszlépéseket tettek: nem csak a Nyugat-Berlinbe vezető utakat és vasutakat vágták el, de blokád alá vették a hajózási útvonalakat is. Csak a nyugatiak légifolyosóit hagyták nyitva (a nyugati és keleti városrész közötti személyforgalom azonban továbbra is megmaradt). A Szovjetunió nyilvánvalóan azt kívánta elérni, hogy a nyugati szövetségesek adják fel berlini jelenlétüket és távozzanak a városból. Ehelyett a nyugati szövetségesek a maradás mellett döntöttek, úgy látták ugyanis, hogy Németország újjáépítése jelentheti az igazi biztosítékot a kommunizmus európai térnyerése ellen. 1948 júniusa és 1949 májusa között amerikai és brit repülőgépek végrehajtották a történelem legambíciózusabb légi segélyszállítási műveletét: a három nyugati légi folyosón keresztül, tizenegy hónap alatt 2,3 millió tonna különféle anyagot (szenet, élelmiszert, vegyes teherárut) szállítottak Berlinbe, összesen 277 500 bevetés során. Ezen légihíd történetét mutatja be Barry Turner kötete, felhasználva az amerikai, brit és német archívumokban összegyűjtött levéltári anyagokat, valamint a veteránokkal készített interjúkat is. A szerző a tizenegy hónap történésein, valamint a főbb szereplők tevékenységén túl bemutatja az előzményeket és a közvetlen következményeket is, egészen a berlini fal felhúzásáig. A térképvázlatokkal és fotómelléklettel is ellátott kötetet bibliográfia, jegyzetek, valamint név- és helynévmutató zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]