Előző, Mikecs Anna: Altató című, saját családja történetét feldolgozó regényéhez szorosan kapcsolódik Gerlóczy Márton új, a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötete. A borító elkészítéséhez ugyanis a szerző egy Kazuhiko nevű japán fotóst kért fel, amikor épp a kelet-ázsiai szigetország északi részén   [>>>]

Előző, Mikecs Anna: Altató című, saját családja történetét feldolgozó regényéhez szorosan kapcsolódik Gerlóczy Márton új, a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötete. A borító elkészítéséhez ugyanis a szerző egy Kazuhiko nevű japán fotóst kért fel, amikor épp a kelet-ázsiai szigetország északi részén tartózkodott, egy művésztelepen. Miután röviden vázolta neki a regény cselekményét, Kazuhiko elvállalta a munkát.*** A szerző kifejezetten elégedett volt, mert úgy gondolta, a japán munkamorál garancia arra, hogy nyárra elkészüljön a borító. Átküldte neki a regény interneten elérhető galériáját, hogy ismerkedjen a szereplőkkel, barátkozzon a témával. Aztán pár nap múlva kapott tőle egy hosszabb levelet, kifejtve, hogy ez sokkal érzékenyebb téma, mint gondolta, mert előbb tanulmányoznia kell a térség történelmét, fel kell kutatnia azokat a kapcsolódási pontokat és hasonlóságokat, melyek alapján könnyebben rátalál a közös nevezőre. A szerző a levélre válaszolva küldött neki egy újabb fotót, amely egy kirándulás közben készült a szerző dédanyjáról és nagymamájáról, ám mivel az is további magyarázatra szorult, a fotós eldöntötte: Magyarországra utazik. És bár az írónak már tizenöt éve jelennek meg könyvei, ilyet még nem tapasztalt. A grafikusok nem igen akartak vele találkozni, még akkor sem, ha kétutcányira laktak tőle, most pedig itt van egy japán, aki észak-európai fotós körútjához kötve, meg akarja őt látogatni, hogy családtagjait és az ősök életeseményeihez kapcsolódó helyszíneket - köztük ma már Romániához tartozó településeken - is lefotózza. Ez a kiindulópontja a most megjelenő, vékonyka kötetnek, melyben a közösen eltöltött napokat örökítette meg a szerző, rögzítve a magyarországi viszonyokra sokszor rácsodálkozó japán fotós benyomásait, természetesen számtalan szálon kapcsolódva a regényhez és annak szereplőihez. És persze a végére az is kiderül, miként dőlt el, hogy az üknagymama stafírungjából származó egyik porceláncsésze fog a kötet borítójára kerülni... A szöveget a családi fotóalbumból származó fekete-fehér felvételek, valamint Kazuhiko színes fotográfiai kísérik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]