Cím: |
A vers ellenforradalma
| Alcím: |
a versírás és versfordítás tanulása és tanítása
| Szerző: |
Horváth Viktor (1962) |
Szerz. közl: |
Horváth Viktor
| Kiad. jel: |
Jav. utánny.
| Kiadás: |
Budapest : Magvető, 2018 |
Eto: |
82.01-1 ; 801.6 ; 809.451.1-6
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
ETO jelzet:
82.01-1
|
Fő |
82.01-1 |
verselmélet, versesztétika
|
ETO jelzet:
801.6
|
Fő |
801.6 |
verstan / nyelvészet ; prozódia / nyelvészet
|
ETO jelzet:
809.451.1-6
|
Fő |
809.451.1-6 |
magyar nyelv, verstan ; verstan, magyar nyelv ; magyar nyelv, prozódia ; prozódia, magyar nyelv
|
| Szakjel: |
810
| Cutter: |
H 92
| ISBN: |
978-963-14-2909-1
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
142 p.
| Kivonat: |
A szerző elöljáróban különös ellentmondásra hívja föl a figyelmet. A rajztanár nyilván kitűnően rajzol, a zenetanár remekül játszik hangszeren, ám az irodalomtanár szükségképpen nem remek író. A magyartanárokat nem tanítják meg szépírni, holott pedagógiailag is nagyon hasznos volna. E könyv
[>>>]
A szerző elöljáróban különös ellentmondásra hívja föl a figyelmet. A rajztanár nyilván kitűnően rajzol, a zenetanár remekül játszik hangszeren, ám az irodalomtanár szükségképpen nem remek író. A magyartanárokat nem tanítják meg szépírni, holott pedagógiailag is nagyon hasznos volna. E könyv szerzője - aki maga is tanár - nem vállalkozik kevesebbre, mint megtanítja verset írni a laikust, tudva azt is, hogy a tehetség nem megtanítható. Kötete tehát nem rendszeres verstan, hanem verstani alapokra helyezett íróiskola, írástanítási módszertan.*** Legelőbb tisztázza, mi a különbség a vers és a költészet között: a vers egy gépezet, a költészet egy világ - igaz, nem léteznek egymás nélkül. Bemutatja az antik verselés, a magyaros ütemhangsúlyos és a nyugat-európai verselés hagyományait, legfontosabb jellemzőit, illetve a sor és a strófa versben betöltött szerepét. Rövid, példákkal is szemléltetett magyarázataihoz feladatsorokat illeszt, vagyis utasítja a tanulót a rövid elmélet gyakorlatra váltására. A kötet második fejezete a versfordítás tankönyve; az első részhez hasonló rendben (nyugati, antik típusú versek) gyakoroltatja az idegen nyelvű versek magyarra történő átültetését és a magyar versek idegen nyelveken való tolmácsolását. A kötet három egyetemi műfordítási dolgozat példájával zárul. A szerző szerint a vers forradalma a 20. század elején zajlott le az avantgárd megjelenésével. Jelenleg folyik a vers ellenforradalma (a monitorkultúra elterjedésének hatására), hiszen "egy klip úgy működik, mint egy szonett". Horváth Viktor állítja: szükség van szilárd támpontokra, biztonságot adó formai keretekre, azaz hagyományos versformákra. A változással járó fölfordulást ugyanis szükségképpen követi a visszaklasszicizálódás, a rend és a szabályosság iránti igény föltámadása. És aki irodalmat akar tanulni, tanítani, az tanuljon meg írni - legalább szakmailag elvárható szinten. A hagyományos elemzést végző bölcsész nem tud a monitorkultúra világához eredményesen közelíteni írástudás nélkül. A mai irodalmárnak ismernie kell a képiség kultúráját, "az instant, rövidre zárt, asszociatív, ha tetszik, lírai és időtlen, nemlineáris kapcsolódások világát. Ha azt akarjuk, hogy a nyelv alapú művészet fennmaradjon, az elemzéscentrikusságot váltsuk le az alkotáscentrikussággal. Így az elemző mozzanatok is hitelesebbek, hiszen funkciót kapnak" - írja Horváth Viktor. A könyv az irodalom, az írói mesterség iránt komolyan érdeklődők olvasmánya, sőt, tankönyve lehet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | 1. | Olvasóterem | 810 H 92 | 58036 | Kölcsönözhető |
|
|