A kis falu egymást fojtogató szerb, magyar és sváb lakói elsősorban a sorsukon szeretnének változtatni. A szegény módossá, a módos gazdaggá, a gazdag még gazdagabbá szeretne lenni. Ki-ki a maga módján: az egyik megszállottként dolgozik, a másik útonállóként rabol, a harmadik csal, a negyedik   [>>>]

A kis falu egymást fojtogató szerb, magyar és sváb lakói elsősorban a sorsukon szeretnének változtatni. A szegény módossá, a módos gazdaggá, a gazdag még gazdagabbá szeretne lenni. Ki-ki a maga módján: az egyik megszállottként dolgozik, a másik útonállóként rabol, a harmadik csal, a negyedik kivándorol, az ötödik tettre képtelenül ábrándozik - csupán a társadalmi tennivaló nem rémlik fel senki előtt sem, ami igazán megválthatná a sorsukat. ***Gion Nándor tablóhoz hasonló regénye a monarchia valóságos poklát támasztja életre: a nemzetiségi gyűlölködés, a nyomor kiúttalansága, az értelmetlenül egymás ellen forduló emberi szándékok és indulatok már-már fokozhatatlanul vannak együtt a helyszínül szolgáló dél-magyarországi községben. A klasszikus epika módszereit követve, Gion az alakok rendkívül széles körét vonultatja fel, bár a cselekmény középpontjába mindössze két szereplőt állít: egy becsületes sváb molnárlányt és a "virágos katonát", az igazságos és tiszta élet legendáját megalkotó magyar fiút. Ennek a két, valóban jobb sorsot érdemlő embernek végső egymásra találása azután már a megoldásra utal: a lány céltudatos szorgalma és a fiú megingathatatlan hite a záloga a jobb jövőnek... A mű önálló kötetben legutóbb 1973-ban jelent meg; beszerzése minden közgyűjteménybe javasolható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]