A zeneszerzők általában "elszenvedői" voltak a kritika műfajának. Akad azonban néhány olyan univerzális muzsikus, aki maga is írt kritikákat, mint Schumann vagy Berlioz, s közéjük tartozik az ún. impresszionista zene francia mestere, Claude Debussy is. Az ő zenei írásait és a vele készült   [>>>]

A zeneszerzők általában "elszenvedői" voltak a kritika műfajának. Akad azonban néhány olyan univerzális muzsikus, aki maga is írt kritikákat, mint Schumann vagy Berlioz, s közéjük tartozik az ún. impresszionista zene francia mestere, Claude Debussy is. Az ő zenei írásait és a vele készült beszélgetések szövegeit tartalmazza a Fazekas Gergely zenetörténész által fordított és összeállított kötet. Az első részben olvashatunk összesen ötvenegy zenekritikát, melyek 1901 és 1915 között jelentek meg, a La revue blanche, a Gil Blas, a Musica, a Le Figaro, a Le Matin, a Société Internationale de Musique és a L'Intransigeant hasábjain. Ezekben a szerző vállaltan szubjektív hangon, szellemesen, nemritkán kifejezetten vitriolos stílusban írt az általa meghallgatott koncertekről, elsősorban párizsi zenei eseményekről, egy adott év zenei mérlegéről, illetve konkrét muzsikusokról, zeneszerzőkről. Találunk köztük neves komponistákat (mint Berlioz, Paul Dukas, Charles Gounod, Edvard Grieg, Jules Massenet, Muszorgszkij, Saint-Saëns, Schumann, Verdi vagy a Debussy által sokat kritizált Wagner), elismert karmestereket és énekeseket (például a magyar Nikisch Artúr vagy a skót származású énekesnő, Mary Garden), de ma már kevésbé ismert kortársakat is (utóbbiak esetében a gazdag jegyzetapparátus nagymértékben segíti a tájékozódást). A kritikák több esetben fiktív beszélgetések formájában íródtak, és Debussy ezekben a zenei körökben később legendássá vált "antidilettáns" Monsieur Croche-sal "társalog" a legújabb koncertekről (nagyjából úgy, mint hetven évvel korábban Schumann alteregói: Florenstan, Eusebius és Ráró mester folytattak egymással zenei eszmecseréket). A kötet második felében szerepel a Debussyvel 1902 és 1914 között készített interjúk szövege (nemcsak francia, hanem amerikai és magyar lapokból is). Ezekben olyan témákat érint egyebek mellett, mint saját zeneművészetének jellemzői, az, hogy miért is írta meg egyetlen operáját, a Pelléas és Mélisande-ot, Édouard Colonne karmester és hegedűművész koncertjei, a kortárs közönség művészi nevelése, Wagner hatása a zenére, az egyházi zene újjászületése, vagy hogy vajon látható-e előre, "milyen lesz a holnap zenéje". Fazekas Gergely mindegyik fordítás esetében a teljes szöveget közli. A kötetet a Debussy kritikusi munkásságát összegző utószó, bibliográfia, valamint névmutató zárja. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]