A sport mitológiai hagyománya szerint a futókat, a pályák halhatatlanjait a győzelem lángoló vágya hajtja előre, így válnak ?tűzszekerekké?. William J. Weatherby nagysikerű regénye két ilyen halhatatlan tűzszekér, két brit futó párhuzamos története. Egyikük, a zsidó származású Harold Abrahams   [>>>]

A sport mitológiai hagyománya szerint a futókat, a pályák halhatatlanjait a győzelem lángoló vágya hajtja előre, így válnak ?tűzszekerekké?. William J. Weatherby nagysikerű regénye két ilyen halhatatlan tűzszekér, két brit futó párhuzamos története. Egyikük, a zsidó származású Harold Abrahams minden áldozatot vállal a győzelemért, hogy a társadalmi előítéletektől befolyásolt világ számára bebizonyítsa, a származás mit sem számít. Másikuk, a skót evangélikus családból származó Eric Lidell Isten dicsőségéért fut, hiszen a keresztény ember kötelessége, hogy a Teremtőtől kapott képességét maradéktalanul érvényesítse. Mindketten brit atléták, mindketten az 1924. évi párizsi olimpiára készülnek, miközben egymásnak is vetélytársai lesznek, noha alkatuk inkább kiegészíti egymást. A két futó a történet során szinte mitikus hőssé válik, a történetük a legendák időtlenségét ölti föl. Harold tudományos módszerességgel, a hibáit elemezve készül az olimpiára; Eric ösztönösen, csaknem megvadulva győzi le önmagát, az időt és a távolságot. Úgy rivalizálnak egymással, mint a tudós és a művész, a tudatos és az ösztönös ember, ám mindketten a megszállottságig azok, akik. Harold története Cambridge-ben kezdődik, ahol jogot tanul; Eric az Edinburghi Egyetem Természettudományi Karának hallgatója, aztán mindketten bekerülnek a brit olimpiai keretbe. A 100 méteres válogatóversenyen Eric legyőzi Haroldot, aki profi edzőt fogad, hogy javítsa teljesítményét. 1924 júniusában a harminctagú brit futócsapat a Londontól délre eső tengerparton edz, majd átkelnek a Csatornán, hogy részt vegyenek a nyolcadik újkori olimpián. Nem sokkal a megnyitó után Eric konfliktusba kerül önmagával, ugyanis kiderül, hogy az egyik futószám vasárnapra esik, ő pedig az Úr napján nem versenyezhet, hiszen az Isten dicsősége előbbre való, mint a sportban aratott diadal. Végül rábeszélik az indulásra, és külön számokban ? 100 és 400 méteren ? mindketten győzedelmeskednek. Nemzeti hősként érkeznek vissza Londonba, és élnek tovább. Eric, a ?Repülő Skót? misszionárius lesz Ázsiában, ahol a II. világháború idején japán fogságba esik és meghal; Harold jogászként dolgozik, és a brit atlétika nagy öregjeként él 1978-ban bekövetkezett haláláig. A két futó igaz története azt az éthoszt akarja ébren tartani, amely az első olimpiák idején még valóság volt: a sportsiker nem üzlet, hanem olyan teljesítmény, amely az emberi nemesedés egyik fedezete. A regényből 1981-ben Hugh Hudson rendezett sokszorosan díjazott filmet, amelyet máig a legismertebb sportfilmként tart számon a világ. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]