Az eredetileg pszichológus végzettségű szerző célja, hogy bemutassa Szabó Magda (1917-2007) színes személyiségének kevéssé ismert oldalát. Mert noha az írónő a műveiben, illetve vallomásaiban és interjúiban sokat elárult magáról, rejtett vonásairól nagyon keveset lehet tudni. Mohás Lívia az írónő A   [>>>]

Az eredetileg pszichológus végzettségű szerző célja, hogy bemutassa Szabó Magda (1917-2007) színes személyiségének kevéssé ismert oldalát. Mert noha az írónő a műveiben, illetve vallomásaiban és interjúiban sokat elárult magáról, rejtett vonásairól nagyon keveset lehet tudni. Mohás Lívia az írónő A pillanat (1990) című kevéssé olvasott regénye alapján próbálja meg szerzője rejtegetett énjét föltárni.*** Maga a regény ókori tárgyú történet, amelynek középpontjában Creusa, Aeneas szép, szőke felesége áll. Ez a regény ? mitológiai témája, klasszikus archaikussága ellenére ? kulcsot ad Szabó Magda rejtett vonásainak megfigyelésére. A regényben az írónő arra utal, hogy az életet irányító végzet figyelme is kihagy egy-egy pillanatban, ilyenkor az ember kifoghat a sorsa elrendeltségén, választhat saját utat. Creusának az égő Trójában adatott meg ez a perc, és a bátor asszony ki is használta a lehetőséget. Ez pedig arra utal, hogy a hősnőnek erős maszkulin vonásai voltak, miképp Szabó Magdának is, amit jó érzékkel rejtegetett. Mohás Lívia szerint az írónő erős kézzel irányította a maga sorsát, talán csak a rendszerváltozáskor bizonytalanodott el, rövid ideig úgy érezte, hogy mivel az előző korszak megbecsült alkotója volt, most majd hátrányok érik. A szerző A pillanat cselekménye szerint haladva elemzi Creusa-Magda személyiségvonásait, miközben kitér a magyar írónő munkásságának sajátos vonásaira, például arra, hogy alkotásaiban kínosan ügyelt a politikai üzenet kiegyensúlyozottságára, meg arra, hogy véletlenül se engedjen a lektűr csábításainak. Mohás Lívia Creusa személyiségvonásaiból vezeti le Szabó Magdáét: a lelki kétneműséget (androginia), az állhatatosságot, a józanság és a nonkomformizmus egyensúlyát, erős lelki erejét, stratégiai előrelátását, diplomáciai érzékét. A szerző ? miután párhuzamosan elemzi Creusa és megalkotója személyiségvonásait ? megállapítja, hogy Szabó Magda ?nagypályás? volt, embernek, gondolkodónak és írónak egyaránt, ám ezt a tulajdonságát ajánlatosnak tartotta rejtegetni a pitiáner gondolkodású, kispolgári társadalom elől. Mohás Lívia jegyzetekkel kísért, egyszerre műelemző és lélekelemző tanulmánya fontos vonásokkal egészíti ki Szabó Magda személyiségrajzát. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]