A magyar politikai elit immár legalább két évszázados célja volt a Nyugathoz való felzárkózás, az életminőség, a gazdasági-ipari, társadalmi és kulturális fejlettség tekintetében egyaránt. Emellett azonban mindig fontos törekvés volt az is, hogy a reformkorban meginduló, majd a dualizmus
[>>>]
A magyar politikai elit immár legalább két évszázados célja volt a Nyugathoz való felzárkózás, az életminőség, a gazdasági-ipari, társadalmi és kulturális fejlettség tekintetében egyaránt. Emellett azonban mindig fontos törekvés volt az is, hogy a reformkorban meginduló, majd a dualizmus évtizedeiben folytatódó modernizációs folyamatok kontrollját minél előbb a magyar nemzetállam vehesse saját kezébe. 1867 után mind a modernizáció, mind a nemzetállam-építés tekintetében Magyarország ért el sikereket, e két cél azonban gyakran konfliktusba is került egymással.*** Ráadásul mindkét cél kérdésében a különböző politikai erők mást és mást gondoltak és kívántak megvalósítani. Vajon mit is értettek modernizáción és nemzetállam-építésen? Miként vélekedtek róluk a kortársak vagy éppen az egyház? Melyek voltak azok a területek a dualista Magyarországon, ahol a két cél találkozott? Hol értek el sikereket, illetve hol kerültek egymással ellentmondásba? Milyen alternatívák álltak rendelkezésre a nehézségek leküzdésére? Mikor erősítették és mikor gyengítették, esetleg lehetetlenítették el egymást? Ezen kérdésekre keresték a válaszokat jelen kötet szerzői, amikor 2015 őszén egy konferencia szervezésébe kezdtek. A Modernizáció és nemzetállam-építés az előző századfordulón Magyarországon címmel, 2016 februárjában a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Történettudományi Intézet újkortörténeti tanszéke és a Történészcéh Egyesület szervezésében megtartott konferencián aztán újabb kérdések merültek fel, és a témakörök kibővítése, valamint újabb szerzők bevonása a kötet megszületéséhez vezetett. A szerkesztőpáros, Csibi Norbert és Schwarczwölder Ádám bevezetőjét, valamint ifj. Bertényi Iván összefoglaló tanulmányát követően öt főfejezetbe rendezve olvashatjuk az írásokat. Olyan témákról esik szó egyebek mellett, mint a birodalmi történetírás a nacionalizmus korában az Osztrák-Magyar Monarchiában, a konzervativizmus kibontakozásának esélytelensége Apponyi Albert politikájában, a Galilei Kör és az "Új Magyarország" programja, a magyar bankrendszer modernizációja és az egységes nemzetgazdaság kialakítása a századfordulón, vallási megújulás és politikai törekvések a dualizmuskori katolicizmusban, vagy a szlovákok és a románok viszonyulása a magyar nemzetállam-építéshez. A kötetet névmutató, valamint a szerzők rövid életrajzai zárják. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
