Az olvasmányos háborús regény címe a Keleti-Kárpátokban, Máramarosban található Tatár-hágót takarja, ahol az első világháború kezdetén súlyos harcok folytak a betörő cári csapatok és a magyar honvédek között. A történet elején, 1914 nyarán néhány fiatalember beszélget a hágóhoz közeli településen,   [>>>]

Az olvasmányos háborús regény címe a Keleti-Kárpátokban, Máramarosban található Tatár-hágót takarja, ahol az első világháború kezdetén súlyos harcok folytak a betörő cári csapatok és a magyar honvédek között. A történet elején, 1914 nyarán néhány fiatalember beszélget a hágóhoz közeli településen, Gyertyánliget kis parkjában. A ruszin gyógyszerésztanuló Ivan viszi a szót, aki úgy érzi, semmi köze a Monarchiához, Ferenc Józsefhez vagy a meggyilkolt trónörököshöz. ***A helyi vasgyár tulajdonosának fia, Bayer Árpád és a műegyetemi hallgató, Levente lelkes hazafiak, éltetik a háborút. A ?másik oldalon? is hasonló a helyzet: a felderítő orosz zászlóalj parancsnoka, a kötözködő, dölyfös Gondarcsov mélyen lenézi az alakulatába besorozott lengyeleket, így a lengyel szabadságról álmodozó Stanislawot is, aki semmilyen közösséget nem érez ?hazája? hadseregével és háborús céljaival. Az emberek háborúról alkotott véleménye tehát nem a szerint tagolódik, hogy melyik hadviselő félhez tartoznak, később mégis harcolniuk kell egymás ellen. A magyar honvédek képtelenek ellenállni az orosz támadók géppuskatüzének, az oroszok benyomulnak Magyarország területére, Kőrösmezőt is elfoglalják; a sebesült Stanislawot, az ?orosz katonát? ruszin favágók mentik meg, és egy magyar asszony ápolja titokban. Az író a háború frontvonali és hátországi forgatagában nyomon követi hősei sorsát, gondolkodásuk, lelkiségük átalakulását, kimutatva például, hogy a háborúellenesség mögött gyakran a halálfélelem húzódott meg vagy a hazaszeretet megnyilvánulásait az otthoni faluért való aggodalom táplálta. A regény a máramarosi hágón és az egyetemi városban, Kolozsvárott játszódik, de a lényeg mindkét helyszínen ugyanaz: hogyan viszonyulnak az emberek a háborúhoz. Bátrak és gyávák, hazafiak és cinikusok, emberségesek és kegyetlenek, magyarok és ruszinok tűnnek föl a regényben, de mindenki, aki a fronton van, küzd a halálfélelemmel, és mindenki, aki odahaza él, aggódik a fronton levőkért. 1918 novemberében ?a halott Monarchia gazdátlan hadseregének szürke egyenruhájában? a ruszin Ivan és a magyar Bayer Árpád hazatérnek Gyertyánligetre, és tudják vége Magyarországnak. A fordulatos, olvasmányos, könnyed stílusú regény az I. világháború emberi, érzelmi, lelki vonatkozásait állítja középpontba, a hazafiság és a humanizmus egyszer-egyszer egymást kizáró nézőpontjából. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]