Az akadémikus szerző még pályakezdő történészként, a 70-es évek elején az 1918-1919-es forradalmak és ellenforradalmak kutatójaként lépett föl, elsősorban a Duna-Tisza közén történtek földolgozásával. Már akkor fölfigyelt, hogy a nemzeti léptékben is sorsfordító események milyen eltérő utókori
[>>>]
Az akadémikus szerző még pályakezdő történészként, a 70-es évek elején az 1918-1919-es forradalmak és ellenforradalmak kutatójaként lépett föl, elsősorban a Duna-Tisza közén történtek földolgozásával. Már akkor fölfigyelt, hogy a nemzeti léptékben is sorsfordító események milyen eltérő utókori értelmezéseket kaptak a két világháború közötti, illetve az 1945 utáni történetírásban. E historiográfiai ellentmondások inspirálták új kutatásokra, valamint arra, hogy a forradalmak ?előtörténetét?, az I. világégés históriáját is maga értelmezze.*** Ilyen irányú, több évtizedes vizsgálódásainak eredményét tartalmazza e tanulmánykötet, amely hét terjedelmesebb értekezést közöl. Az első, inkább esszé jellegű írás (Az első világháború ? száz év távlatából) historiográfiai nézőpontból tekinti át a ?nagy háborút? földolgozó narratívákat. Nem túlozva ?történészek között folyó háborúról? beszél, abban a tekintetben is distinkciókat téve, hogy a különböző korok történészei hová helyezték vizsgálódásaik fókuszpontját ? például a háborús politikai felelősség iránti érdeklődés eltolódott a háborús viszonyok társadalom- és kultúrtörténeti elemzése felé. E bevezető után összefoglalja az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlásának történetét, majd ? a mai kutatási szempontokat követve ? ?alulnézetből?, azaz társadalom-, életmód-, mentalitás- és mikrotörténelmi nézőpontból szól az I. világháborúról, mint az akkori európai életet alapvetően átrendező eseményről. Bemutatja a leromlott közegészségügyi viszonyokat vagy épp a családok fölbomlásának társadalmi hatásait. Harmadik, még fiatal kutató korszakában keletkezett, azóta átdolgozott tanulmánya a Duna-Tisza közének 1918-1919-es hatalmi viszonyait mutatja be, igen aprólékosan és sok-sok helyismereti tudnivalóval. Több pályaképet adó tanulmányt szentel a korszak históriáját sorsukban hordozó személyiségeknek, mint a jogász Buday Dezsőnek, vagy a korszak értelmiségijeinek, Horváth Zoltánnak, Löwy Ödönnek és Valkányi Lajosnak. A kötet terjedelmes dolgozata (Magyarország 1918-1919-ben) a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság káoszának társadalmi következményeit, az ellenforradalom győzelmének hatásait, az ország 1920. évi konszolidációjának tényezőit mutatja be. Romsics Ignác tanulmányai ? noha kevésbé eseménytörténeti, inkább társadalomtörténeti és historiográfiai szempontúak -- a korszak történeti irodalmának eminens darabjai, emellett Bács-Kiskun megyében fontos helytörténeti irodalom is a kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]