Robert Capa nem véletlenül a 20. század egyik leghíresebb fotográfusa. A Budapesten, Friedman Endre néven, alsó-középosztálybeli zsidó családba született fiatalember 1931-ben hagyta el Magyarországot, mikor egy baloldali forradalmár csoporttal való kapcsolata miatt meggyűlt a baja a Horthy-rendszer   [>>>]

Robert Capa nem véletlenül a 20. század egyik leghíresebb fotográfusa. A Budapesten, Friedman Endre néven, alsó-középosztálybeli zsidó családba született fiatalember 1931-ben hagyta el Magyarországot, mikor egy baloldali forradalmár csoporttal való kapcsolata miatt meggyűlt a baja a Horthy-rendszer állambiztonságával. Először Berlinbe ment, és itt kezdett fotózással foglalkozni, előbb egy fotóügynökségnél filmelőhívóként, majd szép lassan fotóriporterré lépett elő.*** Első felvételei, melyek nyomtatásban is megjelentek, azok a képek voltak, amelyeket Trockijról készített 1932-ben Koppenhágában, majd a Hitler hatalomra kerülése előtti zavaros hónapok eseményeit dokumentálta. Aztán rövidebb bécsi és budapesti tartózkodást követően Párizsba ment. Itt vette fel, 1936-ban az amerikai hangzású Robert Capa nevet - máig vita tárgya, miért pont ezt a nevet választotta -, itt ismerkedett meg szerelmével, Gerda Taróval, s az ő segítségével rövid idő alatt Párizs egyik legkeresettebb fotográfusává vált. Aztán Spanyolországba ment fotózni, és a polgárháborúból küldte első haditudósításait (ekkor készült talán leghíresebb fotója, A milicista halála is). Bár később is sokat fotózott békeidőben, innentől kezdve leginkább a háborús képeit keresték. Tudósított 1938-ban a második japán-kínai háborúból, 1943-tól, immár a Life magazin fotósaként a második világháború több hadszínteréről (Észak-Afrika, Szicília, Normandia), az első arab-izraeli háborúból, végül az indokínai háborúból. Itt is érte a halál 1954 májusában, negyvenévesen: egy aknára lépett. Ezt az izgalmas, fordulatokkal teli életet mutatja be a Park Kiadónál most megjelenő életrajzi kötet (a kiadó egyébként nemrég Robert Capa Kissé elmosódva címmel megjelent emlékiratát - 201808056 - is kiadta). Az Egyesült Államokban élő angol szerző Capa 1948-as budapesti látogatásának felidézésével kezdi a kötetet, majd az időben visszakanyarodva, 1913-as születésétől, kronologikus rendben haladva ismereti az életutat. Természetesen fotográfusi tevékenysége áll a könyv középpontjában, de magánéletéről, szakmai és baráti kapcsolatairól is sok szó esik, valamint olyan további érdekességekről, mint a harmincas évek berlini és párizsi közege, a Magnum fotóügynökség megalapítása vagy a róla szóló FBI-akták tartalma. Bár tartalmaz néhány pontatlanságot, alapvetően jól megírt kötetről van szó, mely két fotóblokkot is tartalmaz. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]