A József Attila-díjas Erdős Virág termékeny és népszerű költő, aki szókimondó stílusával, a világról alkotott radikális véleményével és nem utolsó sorban frappáns szűkszavúságával arat sikert. Új, ötvenedik életévében megjelent kötete fotóalbummal kombinált verses könyv, amely egész oldalas színes
[>>>]
A József Attila-díjas Erdős Virág termékeny és népszerű költő, aki szókimondó stílusával, a világról alkotott radikális véleményével és nem utolsó sorban frappáns szűkszavúságával arat sikert. Új, ötvenedik életévében megjelent kötete fotóalbummal kombinált verses könyv, amely egész oldalas színes fotókat tartalmaz, ezek üres felületein olvashatók a rövid versek. A költőnő többször nyilatkozta, hogy számára az írás forrása az indulat, kifejezésmódja viszont az irónia, a gúny; jellemző rá, ahogyan a valóság képét a fonákjára fordítja, vagy épp indulatosan leírja.*** Sokféle szemléletet képvisel: egyik versében egy sivár kórházudvart ábrázol, amelynek egyetlen látnivalója egy gáztartály (ez itt egy instant), a másikban humoros falusi életképet ad elő (nagyon vidék). Komolyság és szarkazmus határán jeleníti meg mondandóját, de minden esetben szellemesen, ironikusan, afféle jópofa szövegeléssel: ?alul / nyegle felül nyájas se nem / szexi se nem százas? (mayor). Szabadon bánik a nyelvvel, szűkszavú versbeszéde olykor csak szavak, szóösszetételek fölsorolása (a vers nekem), más esetben összefüggő, de enigmatikus tömörségű (születésnapomra; szerelem), ismét máskor klasszikusoktól ismert fordulatok fölelevenítése (firka). Amikor túllép a szellemes szójáték, a villogó nyelvi lelemény szintjén, akkor valami keserű életérzés árad az írásaiból, fáradt kiábrándultság, amelyet a szatíra indulatával frissít föl és tesz könnyen fogyaszthatóvá (*te; frikandó; és a lajtán túl mi van mi van). Számos esetben a ritmus, a rím, a szóalak a legfőbb versszervező erő, a játékos zeneiség alapja, amely sokszor meghaladja vagy elfödi a jelentés komolyságát: ?ezen a kietlen / kopár kis hanton // kószál még itt-ott egy / betépett danton // bár / madárnak nézik és / nyúlnak hiszik? (forradalmak kora). Mintha Erdős Virág számára nem is annyira a gondolati tartalom megjelenítése lenne a fontos, hanem a meglátott élettények játékos, szellemes, ironikus, frappáns fölmutatása (én állok; négy gondolatébresztő látvány; offline). A fonákra fordítás szándéka néha oly erős, hogy a betűk keverésével csaknem olvashatatlanná teszi a szövegét (birt). A költőnő -- eredendő indulatossága mellett is -- ironikus világlátása és fölfokozott szarkazmusa olykor a önmaga, a költészet ellen fordul (kései költészete). Erdős Virág sajátos világképe, a világ fonák szemlélete radikális verstechnikai megoldások és sarkos megfogalmazások formájában jelenik meg e kötetben, amelyet egyszerre jellemez a dezilluzionizmus és a játékosság, a kiábrándultság és a humor. Az tükröződik, amit egy nyilatkozatában fogalmazott meg: az introvertált személyiség minden elfojtása szarkasztikus verseiben nyilatkozik meg. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]