1989-1990, a Berlini fal leomlása után úgy tűnt, hogy Karl Marx és szellemi öröksége végleg letűnik, és a szoborparkokba tett emlékművekkel együtt már csak eszme- és ideológiatörténeti érdekességgel fog bírni. A 2008-as világgazdasági válság, a liberális demokrácia megrendülése és az új politikai   [>>>]

1989-1990, a Berlini fal leomlása után úgy tűnt, hogy Karl Marx és szellemi öröksége végleg letűnik, és a szoborparkokba tett emlékművekkel együtt már csak eszme- és ideológiatörténeti érdekességgel fog bírni. A 2008-as világgazdasági válság, a liberális demokrácia megrendülése és az új politikai mozgalmak megjelenése azonban újra releváns, hivatkozási alapként használt vagy éppen hevesen támadott szerzővé tette Marxot. A Politikatörténeti Intézet égisze alatt megjelenő vaskos tanulmánykötet Karl Marx születésének bicentenáriuma kapcsán mutatja be és foglalja össze a nagyközönség számára is hozzáférhető módon a marxi életműre reflektáló legfontosabb értelmezéseket, irányzatokat, iskolákat. A szerkesztők (Antal Attila, Földes György, Kiss Viktor) rövid felvezetőjét három tematikus blokkban követi az összesen huszonegy tanulmány: Az első részben a marxi filozófia és a marxizmus olyan kulcsfogalmai kerülnek terítékre, mint az osztályelmélet, a kritikai politikai gazdaságtan, a termelési mód, az elidegenedés, a hegemóniaelmélet és az értékkritika. A Marxista változatok, kritikai pozíciók címet viselő fejezet a marxi alapokon álló kritikai társadalomtudományok relevanciáját teszi mérlegre. Végül (Marxizmus ? posztmarxizmus) az örökséget tovább gondoló filozófia irányzatokat mutatják be a szerzők a frankfurti és a Budapesti Iskolától a maoizmuson át egészen a posztmarxizmusig. A szerzők bemutatásával záródó, tanulmányvégi irodalomjegyzékekkel kísért kiadvány magyar nyelven hiánypótló módon tárgyalja a baloldali elkötelezettségű ideológiákat és tudományos paradigmákat. [<<<]