Az ismert közgazdász 2018-ban írott változatos témájú cikkei egyetlen alapvető gondolatra fűzhetők föl: az emberiség nagyon hosszú időn át egymástól többé-kevésbé elszigetelt közösségekben élt, és az évszázadok alatt valamennyi közösségnek kialakult a maga sajátos finomszerkezete. Azonban a modern   [>>>]

Az ismert közgazdász 2018-ban írott változatos témájú cikkei egyetlen alapvető gondolatra fűzhetők föl: az emberiség nagyon hosszú időn át egymástól többé-kevésbé elszigetelt közösségekben élt, és az évszázadok alatt valamennyi közösségnek kialakult a maga sajátos finomszerkezete. Azonban a modern nyugati civilizáció elhatározta, hogy ?összenyitja? ezeket a közösségeket, hogy a nyugatosodás jegyében uniformizálja a világot. ***Ám ez a lépés végzetesnek bizonyul, mert kibontakozik a globalizmus szellemi polgárháborúja a regionalizmussal szemben, aminek egyrészt nem látni a végét, másrészt anarchiát és káoszt teremt. E globális és permanens háborúskodás válaszút elé állítja az emberiséget, hogy megtalálja az egyensúlyt globalizmus és regionalizmus között, a múlt értékei és a jövő lehetőségei között. Első írásában napjaink virtuális valutájáról, a Bitcoinról szól, amely megtestesíti a mindentől és mindenkitől független pénz hatalmát, azaz Mammon uralmát. Egy interjúban az 1867. évi kiegyezésről úgy nyilatkozik, mint arról a tévútról, amely a nyugatosodás, a haladás, a modernizálás bűvszavaival adott teret a magyar arisztokráciának, hogy cinikusan, gátlástalanul és főképp rövidlátó módon behódoljon a pénzhatalomnak. Újra fölrajzolja Köztes-Európa birodalmak közé szorított helyzetét (Satuban); jellemzi az egyik birodalmat, Németország világgazdasági szerepét (Negyedik Német Birodalom?); jellemzi a nyugatias modernitás két ikonikus termékét, az olajat és az autót (A globális kereskedelem rejtett dimenziói). Elemzést ad a 2018. április 8-iki választások eredményeként, a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelme után előállt helyzetről (Folyamatos jövő). Történelmi perspektívát is fölvillant, amikor például Karl Marx munkásságának hatását, mint egyfajta modernizációkritikát elemzi (Marx). Olyan jellegzetesen 20-21. századi témákat vet föl, mint a Római Klub tevékenysége, Francis Fukuyama téves világmagyarázata, a kereszténydemokrácia jelenkori helyzete, a NATO jövője, a klímaválság problémája, a balkáni konfliktusok tanulsága. Számos belpolitikai kérdést is fölvet, így a napjainkban tetőző ?kultúrkampf? előzményeit és fejleményeit, amelynek egyik hadállásában a ?nyugatias modernitás deszakrális civilizációjának ügynökei? állnak, a másik oldalon meg azok, ?akik reménykednek abban, hogy a pusztítás visszafordítható? (Kultúrkampf). És lényegében itt kanyarodik vissza a kötet alapproblémájához: korunk válaszútja kínálta kétféle lehetőséghez. Bogár László 2018-ban írt mintegy hatvan, antiglobalista témájú cikke, jegyzete, interjúbeszélgetése, előadása egy karakteres gondolkodói rendszer megannyi részletének olvasmányos kifejtése. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]