"Micsoda különös család vagyunk mi! Később majd könyveket írnak rólunk - nem csak egy-egy családtagról" - írta le naplójába Klaus Mann 1936 egyik őszi napján, New Yorkban. Épp abban az időszakban, mikor családja minden egyes tagjától megvonták a német állampolgárságot, s a szülők és gyermekeik   [>>>]

"Micsoda különös család vagyunk mi! Később majd könyveket írnak rólunk - nem csak egy-egy családtagról" - írta le naplójába Klaus Mann 1936 egyik őszi napján, New Yorkban. Épp abban az időszakban, mikor családja minden egyes tagjától megvonták a német állampolgárságot, s a szülők és gyermekeik szétszóródtak a világban. Ő éppen Erika nővérével együtt volt előadókörúton Amerikában. Klausnak nemrég jelent meg Amszterdamban, németül a Mephisztó című - leghíresebb és legtöbbet vitatott - regénye, Erika pedig a Die Pfeffermühle (A borsőrlő) című politikai-irodalmi kabaréjával turnézott.*** Szüleik: az irodalmi Nobel-díjas Thomas Mann és felesége, Katia ekkoriban svájci emigrációban éltek, s nem sokkal később megkapták a cseh állampolgárságot (igaz, nem költöztek oda, hanem maradtak Svájcban, majd 1938-ban ők is Amerikába mentek). Közben Michael nevű, legkisebb fiúk, aki nemrég töltötte be a tizenhetet, és megszerezte hegedű szakos diplomáját a zürichi konzervatóriumban, épp Párizsba készült, hogy ott folytathassa zenei tanulmányait. Egy évvel idősebb nővére, a szintén Svájcban lévő Elisabeth, kitüntetéssel érettségizett. Zongoraművész szeretett volna lenni, de nem volt hozzá tehetsége. De ekkoriban kezdett feminista irodalmat is olvasni. Nővére, Monika épp Londonban tartózkodott, ahová Firenzében megismert barátjával, a magyar származású művészettörténésszel, Lányi Jenővel Mussolini antiszemita törvényei miatt költözött (két évvel később össze is házasodtak). És ott volt még Golo, aki történelmi és filozófiai tanulmányait követően ekkoriban Franciaországban volt, mint a rennes-i egyetem német nyelvi lektora (egy évvel később azonban csatlakozott szüleihez, Svájcban). Ez csak egy adott időpillanat a népes család történetéből, mely az első gyermek, Erika megszületésétől (1905) Elizabeth Mann Borgese haláláig (2002) még sok mindent tartogatott. De ez az a pillanat, amelyet Tilmann Lahme német irodalomtörténész is felidéz A Mannok címmel, eredetileg 2015-ben megjelent kötete Előjátékában. A szerző, aki korábban Golo Mannról külön kötetet is írt, regényesen, ám kivétel nélkül forrásokra - publikált szövegekre, levelekre, naplókra, feljegyzések százaira - támaszkodva mutatja be a Mann-szülők és hat gyermekük történetét. Időben 1922-től, a két legnagyobb testvér kamaszkorától egészen a huszadik század végéig ismerteti a család históriáját. Mindezt hét nagy fejezetben teszi (Egy német család, 1922-1932; Száműzetésben, 1933-1936; Az amazing family, 1937-1939; Veszély és pénz, 1940-1941; Háború és béke, 1942-1946; Hitler után, 1947-1952; Aki tudja, teszi, 1952-2002) - mégpedig úgy, hogy kronológiai rendben haladva, egymással párhuzamosan vázolja fel az életrajzokat (a jobboldal tetején az adott cselekmények évszáma is szerepel, így is segítve az időbeli tájékozódást). A szöveget néhány fekete-fehér fotó is kíséri. A kötetet bibliográfia, jegyzetek és névmutató zárja. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]