Röviden, képregény formájában mutatja be a női egyenjogúságért folytatott mozgalom százötven éves történetét a norvég szerzőpáros kötete. Az elsősorban fiatalokat megcélzó kiadvány magyar kiadásának előszavából megtudhatjuk például, hogy 125 évvel ezelőtt a nők még nem jelentkezhettek egyetemre,   [>>>]

Röviden, képregény formájában mutatja be a női egyenjogúságért folytatott mozgalom százötven éves történetét a norvég szerzőpáros kötete. Az elsősorban fiatalokat megcélzó kiadvány magyar kiadásának előszavából megtudhatjuk például, hogy 125 évvel ezelőtt a nők még nem jelentkezhettek egyetemre, 110 éve a világ egyetlen országában sem volt a nőknek szavazati joga, s 60 éve a miniszoknya viselése is tilos volt.*** A képregény elsőként bemutatja a nők helyzetét a 19. században, majd a rabszolgaság eltörléséért folytatott küzdelemmel egybefüggően, megismerhetjük az első nőjogi harcosokat, Elizabeth Cady Stantont és Lucretia Mottot, akik a nőmozgalom első találkozóját is megszervezték, ahol 1848-ban elfogadták nyilatkozatukat. A képregény bemutatja a rabszolgaság eltörléséért harcoló nők tevékenységét, Mary Wollstonecraft A nők jogainak megvédelmezése című művét, a szüfrazsett mozgalmat, Millicent Fawcett és Emmeline Pankhurst munkásságát, az első világháború időszakát és a választójog elnyerését. Megismerhetjük továbbá az iráni mártírt, Ad Táhirirt, a szocialista nőmozgalom kezdeteit, Clara Zetkint és Rosa Luxemburgot, Margeret Sangert és a szexuális felvilágosításért folytatott harcát, az abortusszal kapcsolatos vitákat, a világ első női miniszterelnökeit, a leszbikusok helyzetének alakulását és a Pride-mozgalmakat, vagy éppen a Nobel-békedíjjal kitüntetett Malala Yousafzai harcát a nők oktatáshoz való jogáért. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]