Szent István király Intelmeitől Kölcsey Ferenc Parainesis című művén át van a magyar irodalomnak egy sajátos ?hagyaték-irodalmi? vonulata, amely többnyire azon alapul, hogy az idősebb kort megért, bölcs előd jó tanácsokkal, erkölcsi intelmekkel látja el utódait. Nógrádi Gábor mintegy tíz esztendő   [>>>]

Szent István király Intelmeitől Kölcsey Ferenc Parainesis című művén át van a magyar irodalomnak egy sajátos ?hagyaték-irodalmi? vonulata, amely többnyire azon alapul, hogy az idősebb kort megért, bölcs előd jó tanácsokkal, erkölcsi intelmekkel látja el utódait. Nógrádi Gábor mintegy tíz esztendő alatt állította össze rövidke fejezetekből álló, testes kötetet kitevő intéseit két fia számára. A Megelőzni a jövőt minimum két vonatkozásban tér el a magyar hagyaték-irodalom ismert műveitől, egyrészt eleve nyilvánosságnak (is) szánta a szerzője, másrészt legalább annyi kérdést és kételyt fogalmaz meg, ahány állítást, jó tanácsot. Elöljáróban arról vall, hogy mindaz, amit egész életében tett, ugyanarról szólt: ?A bizonyítás hajtott egy életen át a magam kis köreiben. A bizonyítás, hogy mit tud tenni egyetlen ember, akit - Auschwitzből hazatért anya fiaként -- ?nem lehet legyőzni, csak elpusztítani??. E bizonyításvágytól hajtva írt kezdetben verseket, ezért szerkesztett lapokat, írt filmforgatókönyveket (Sose halunk meg; Csocsó), regényeket és ifjúsági műveket. A 17 tematikus fejezetbe osztott mintegy 200 rövid intelem - van közöttük emlékkép, szó szerint vehető tanács, kisesszé, novellisztikus példázat, jegyzet, eszmefuttatás - az élet szinte minden helyzetére kínál eligazítást. Az író bizonyos alapvetéseket is megfogalmaz, például arra nézve, hogy lehet tévedni, de nem lehet közömbösnek maradni (Mit jelent a csend?). Azt kérdi: mi hajtja az embert a karrier útján? Majd válaszol is: ?a vállalkozó kedvű álomkergetőnek nem lehet önmagánál kegyetlenebb ura? (Nem kellett korona). Két fiához, Gergőhöz és Bencéhez írott bensőséges üzeneteiben kendőzetlenül tárja föl a maga élettapasztalatait és fogalmazza meg a belőlük adódó következtetéseit (Titkok megfejtése). A 17 fejezet fölöleli az élettapasztalatok által kipróbált tanácsok sokaságát, a bűn és a bűnbak kérdésköreit, az egyén és az állam viszonyának relációit, a zsidó származás fölvetette kérdéseket, magánélet és közélet kapcsolatát, az öngondoskodás és az önkorlátozás dialektikáját, a tűrés vagy menekülés választását, a normális és az abnormális közti szűk mezsgyén való eligazodás esélyét, tudás és tudatlanság, a szerelem, a gondolkodás vagy a művészetek évezredes múltú és éppen aktuális megfontolásait, etikai szempontjait. Nógrádi Gábor a legtöbb esetben tartózkodik a prelegálástól, a kinyilatkoztatástól, inkább egy-egy emléken, tapasztalaton, eseten példálózik, és mindig körültekintően, a lehetséges szempontokat integráló módon fogalmazza meg tanácsait. Intelmei nem egyszer ugyancsak meglepőek, például arra vonatkozóan, hogy sokszor nem a szülő oldja meg a gyerek problémáit, hanem a gyerek a maga létezésével és problémáival segít a szüleinek rendbe hozni a normális életből kizökkent család problémáit (Szülők traumája). Az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent kötet csakugyan minden élethelyzetre tartogat szellemes tanácsokat - fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]