Szabó Magda irodalmi hírneve mellett némileg elhalványul férje, Szobotka Tibor alakja. Az olvasók most egy egészen sajátos perspektívából ismerhetik meg az íróházaspárt, életük körülményeit, viszonyuk rejtett dimenzióit, Szobotka Tibor 1953-1961 közt íródott naplójegyzeteit kézbe véve.*** E naplók   [>>>]

Szabó Magda irodalmi hírneve mellett némileg elhalványul férje, Szobotka Tibor alakja. Az olvasók most egy egészen sajátos perspektívából ismerhetik meg az íróházaspárt, életük körülményeit, viszonyuk rejtett dimenzióit, Szobotka Tibor 1953-1961 közt íródott naplójegyzeteit kézbe véve.*** E naplók érdekessége, hogy szerzőjük halála után Szabó Magda utólagos jegyzetekkel, reflexiókkal látta el azokat. Szobotka, aki tizenkét éves kora óta írt naplót, a kiadott naplófüzetek előzményeit, illetve az 1955-1956-os éveket megsemmisítette, 1973-ban pedig újraolvasta, egyes részeit áthúzta, kiradírozta. Szabó Magda ezekre a helyekre írta oda töprengő sorait, hiszen gyakran előtte is rejtélyként maradt, mit titkolt el férje előle. Máskor mint egy iskolás kisfiút az anyja - nem kevés mesterkéltséggel - utólag megdorgálja. Szobotka Tibor feljegyzéseiből egy nagyon művelt, neuraszténiás személyiség bontakozik ki. Szerkesztőségekkel tárgyal, elfogadja Bóka László segítségét, hogy egyetemi álláshoz jusson általános iskolai tanárként, de zavarja is tolakodása. Segíti, támogatja felesége karrierjét, de mintha bántaná is az ezzel járó mellőzöttség, és alig várja, hogy anyósa elutazzon. Tárgyilagos, szenvedélytől mentes, ugyanakkor finom utalásokkal átszőtt, hangulatokban gazdag napló, olykor nagyobb időtávokat átugró, utólagos visszatekintésekkel, mely tele van a mindennapok apró-cseprő dolgaival (takarítás, kórház, mozi, kert), ugyanakkor a korabeli irodalmi, szerkesztőségi, egyetemi élet szereplőivel, és bepillanthatunk az írófeleség karrierjének magánéleti kulisszái mögé is, hiszen Szobotka Tibor nem csupán Szabó Magda sikereinek és a visszautasítások miatti sírógörcseinek volt tanúja, de a háttérben a kiadókkal tárgyaló, ügyeit intéző titkára és otthon a háztartásba besegítő társa is. A kiadó lábjegyzetekkel látta el a szöveget, illetve eltérő tipográfiával Szabó Magda bejegyzései is olvashatók az alapos szerkesztői előszóval ellátott kötetben. A Szobotka-naplók egyes részleteit Szabó Magda beemelte önéletrajzi munkáiba. "Ily módon ezek a feljegyzések - olvasható a szerkesztő, Kosztrabszky Réka előszavában - a Nyusziék, a Megmaradt Szobotkának, valamint a Liber Mortis szövegéhez illeszkedve foglalják keretbe a legendás házaspár együtt töltött idejét, s a gyász feldolgozásának fájdalmas folyamatát." A huszadik századi magyar irodalom iránt érdeklődő szakemberek és a művelt nagyközönség olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]