A szerző kötethez írt utószavából kiderül, hogy egy társasági beszélgetés, amely a családon belüli abúzusról szólt, fordította, a regényében szépirodalmi eszközökkel életre keltett témája felé. Két idővonalon játszódik a történet, egyfelől megismerheti az olvasó a két világháború között   [>>>]

A szerző kötethez írt utószavából kiderül, hogy egy társasági beszélgetés, amely a családon belüli abúzusról szólt, fordította, a regényében szépirodalmi eszközökkel életre keltett témája felé. Két idővonalon játszódik a történet, egyfelől megismerheti az olvasó a két világháború között gyerekeskedő Váradi Karcsi és húga, Csöpi életét. A gyerekek miután szüleik spanyolnáthában meghaltak intézetbe kerülnek, az apácákhoz. Karcsi ekkor nyolc esztendős, Csöpi pedig négyéves. A kislány az egyik, a fiú számára végtelenül ellenszenves apácánál talál menedéket, bár bátyja nem tudja felfogni, mi az, amit szeret a külsőleg és természetében is taszító Zsófia nővérben. A fiú a hálóteremben éjjelente a nagyobbak szexuális játékainak van kitéve. Megalázó helyzetben, hason fekve kell elviselnie, amíg a tizenéves társai rajta könnyebbülnek meg. Egy napon azonban új fiú, András érkezik az intézetbe, aki védőszárnyai alá veszi Karcsit, aki ezután már izgalommal várja az éjjelenkénti, vele való szexuális játszadozást. Károly később, húgával együtt az intézetből nevelőszülőkhöz kerül, itt Klára, a nevelőanyja beavatja a kamaszodó fiút a nemi élet rejtelmeibe. Karcsi a későbbiekben megnősül, de frigid felesége, Sára mellett továbbra is fenntartja Klára mamával az érzéki kapcsolatot. Feleségétől két lánya születik, Erzsike és Dóra, majd a férfi elsőszülött lánya iránt egyre hevesebb szerelmi érzésekkel viszonyul. Amikor levetkőzteti a kislányt és megcsodálja, csókolgatja testét, az utálattal és gyűlölettel fordul el az apjától, majd el is költözik otthonról. A másik idővonalon Dóra kislányának, Eszternek az élete körvonalazódik. A lány Váradi Károly unokájaként már a hetvenes, nyolcvanas években éli fiatal éveit, és már kora gyermekéveitől kezdve nagyapja, a Tatus torz vágyainak a céltáblája lesz. Mivel a kislányra a szülei nem figyelnek, szenvtelenül élik egymás mellett az életüket, egyedül a nagyapa beteges szeretete és a későbbiekben, testi vágyakban is manifesztálódó "törődése" az, ami boldoggá teszi Esztert? Hogyan válik egy testében lelkében megnyomorított gyermekből bestiális, torz, fenevad felnőtt, miként öröklődik a minta generációkon keresztül, olyannyira, hogy Eszter a későbbi élete során képtelen normális érzelmi és testi kapcsolatot kialakítani? Ezekre a kérdésekre kísérel meg választ adni a szerző, döbbenetes, megrendítő erejű, jól megírt történetében. A regény témája okán csakis az érzelmileg fejlett, a kérdéskör ellen felvértezett olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]