Az amerikai születésű Jeruzsálemben élő író, műfordító Benjamin Balint egy meglehetősen kényes irodalmi per nyomába ered - stílusosan A per írója, Kafka hagyatéka körül.*** Közismert tény, hogy Kafka arra kérte barátját, Max Brodot, hogy halála után égesse el hagyatékát, ám Brod ehelyett saját   [>>>]

Az amerikai születésű Jeruzsálemben élő író, műfordító Benjamin Balint egy meglehetősen kényes irodalmi per nyomába ered - stílusosan A per írója, Kafka hagyatéka körül.*** Közismert tény, hogy Kafka arra kérte barátját, Max Brodot, hogy halála után égesse el hagyatékát, ám Brod ehelyett saját szerkesztésében részben közreadta, illetve hagyatékában megőrizte barátja írásait. Max Brod a hatvanas évek végén halt meg Tel-Avivban, hagyatéka, Kafka egyes kézirataival együtt, titkárnőjére, szeretőjére, Esther Hofféra szállt, aki lányaira, köztük Eva Hofféra hagyta azokat. Az ezredfordulót követően, tehát Kafka halála után jó nyolcvan évvel kezdődött az a per, amelynek résztvevői Eva Hoffe, továbbá a marburgi Német Irodalmi Archívum, valamint a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár volt, és amelynek végén az Izraeli Legfelsőbb Bíróság 2016 decemberében úgy döntött, hogy Kafka kéziratai az utóbbit illetik (A per kézirata jóval korábban Németországba, Marburgba került). Ezt a Kafkához illő sajátos procedúrát követi nyomon Benjamin Balint oknyomozó újságírói stílusban. Ám a könyv jóval több, mint riport. Miközben vissza-visszatér a per egyes mozzanataihoz, Eva Hoffe kétségbeesett kísérleteihez, hogy visszaszerezze vélt tulajdonát, a szerző felidézi Kafka korának prágai miliőjét, megismerjük Max Brod életét, a per kapcsán megszólaló hírességek szavaiból pedig mintha Kafka megfoghatatlan identitása, határlét szemlélete tükröződne. A gazdag jegyzetanyaggal kiegészülő, olvasmányos kötet széles körben ajánlható a Franz Kafka utóélete iránt érdeklődőknek. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]