Ha a Rákosi-korszakról esik szó, megkerülhetetlen az ÁVH szerepéről beszélni. A negyvenes évek vége, ötvenes évek első fele rettegett politikai rendőrségének története pedig elválaszthatatlan első számú vezetője, Péter Gábor (1906-1993) személyétől. Neve mind a mai napig egyet jelent a terrorral,   [>>>]

Ha a Rákosi-korszakról esik szó, megkerülhetetlen az ÁVH szerepéről beszélni. A negyvenes évek vége, ötvenes évek első fele rettegett politikai rendőrségének története pedig elválaszthatatlan első számú vezetője, Péter Gábor (1906-1993) személyétől. Neve mind a mai napig egyet jelent a terrorral, számos ártatlan honfitársunk meghurcoltatásával, bebörtönzésével, meggyilkolásával (nem véletlen az sem, hogy amikor Bacsó Péter A tanú című filmjét elkészítette, róla mintázta Virág elvtárs alakját).*** Nem hiába szentelt Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban (201224066) című monográfiájában külön fejezetet neki Müller Rolf, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa. A történész szerző legújabb kötete ezúttal kifejezetten Péter Gáborral foglalkozik: az ő életét és tevékenységét mutatja be a fellelhető levéltári és egyéb források segítségével. Elsőként felvázolja a Péter Gáborral kapcsolatos eddigi kutatásokat, majd nagyjából időrendben haladva, öt nagyobb fejezetben ismerteti az életutat. Bemutatja az Eisenberger Benjámin néven született későbbi ÁVH-vezér családi környezetét, az újfehértói szabólegény gyermekkori megpróbáltatásait, azt, hogyan csatlakozott az illegális kommunista mozgalomhoz, s hogy miként tevékenykedett az ellenállásban a második világháború alatt. A szerző ismerteti Péter Gábor viszonyát a többi meghatározó kommunista politikussal, Gerő Ernőtől Rákosi Mátyáson keresztül Kádár Jánosig, s arra is kitér, hogyan ismerkedett meg későbbi feleségével, Simon Jolánnal (aki egyébként később Rákosi titkárnőjeként dolgozott). A legrészletesebben természetesen az ÁVH vezetőjeként töltött időszakról olvashatunk: hogy miként került a szervezet élére, milyen szerepe volt a kommunista diktatúra kiépítésében és fenntartásában, a háborús bűnösök felelősségre vonásában, majd a főbb koncepciós perekben, s a kihallgatások során alkalmazott testi és lelki bántalmazásokban. A könyv részletesen tárgyalja, hogy 1953-ban miért fordult el Péter Gábortól Rákosi, ismerteti az ellene indított per részleteit, bepillantást enged börtönéveibe, és némiképp abba is, hogy mi történt vele 1959-es szabadulását követően (egyébként a Magyar Ruhaipari Tervezővállalat műszaki könyvtárában dolgozott, túlélte a rendszerváltást, és még azt követően sem vonták felelősségre egykori szerepéért). A könyv, mely egyszerre alapos szakmunka és olvasmányos életrajz, jegyzetekkel, forrás- és irodalomjegyzékkel, valamint névmutatóval zárul. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]