Közismert tény, hogy a 20. század közepétől Magyarország folyamatosan az elsők között szerepelt az öngyilkosságok arányát tekintve. 1988-tól kezdődött egy csökkenés, amely folyamatosnak bizonyult, s mára az öngyilkossági ráta a régi értékek több mint felére csökkent. A csökkenés lehetséges okairól
[>>>]
Közismert tény, hogy a 20. század közepétől Magyarország folyamatosan az elsők között szerepelt az öngyilkosságok arányát tekintve. 1988-tól kezdődött egy csökkenés, amely folyamatosnak bizonyult, s mára az öngyilkossági ráta a régi értékek több mint felére csökkent. A csökkenés lehetséges okairól azonban azóta is folyik szakmai vita.*** Sokan a depresszió ellen szedett gyógyszerek növekvő mértékű fogyasztásával indokolják a csökkenést, ám a szakemberek jelentős része ennél jóval komplexebben látja a kérdést, hiszen az öngyilkosságok hátterében számos társadalmi, pszichoszociális ok, rögzült tradíció, alig ismert külső hatások sora állhat. Ezzel a témával foglalkozik a Zonda Tamás, Moksony Ferenc és Bozsonyi Károly által szerkesztett kötet, mely az öngyilkosság társadalmi vetületének és a jelenség komplexitásának, multikauzalitásának megjelenítésére törekszik. Olyan témákról esik szó egyebek mellett, mint az öngyilkosságok közötti különbségek vidéken és a városokban, a szuicidium összefüggései az iskolai végzettséggel, az időjárással, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel, a vallással vagy a kisebbségi-etnikai helyzettel, az öngyilkosságok néprajzi vizsgálata, a jeles napokra (ünnepek, választások, sportesemények) vonatkozó trendek, az öngyilkosságok megelőzését célzó társadalompolitikai beavatkozások, a statisztikák validitásának buktatói vagy a szuicidium megítélése különböző kultúrákban és korokban. A tanulmányokat egyenként összefoglalás és bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]