Idén emlékezünk a huszadik század talán legnagyobb hatású magyar politikai gondolkodója, Bibó István halálának negyvenedik évfordulójára. A jogász-könyvtáros egyetemi doktorra, aki már a Márciusi Front programnyilatkozatának szövegezésében is közreműködött. Aki 1944 nyarán békeajánlat-tervezetet   [>>>]

Idén emlékezünk a huszadik század talán legnagyobb hatású magyar politikai gondolkodója, Bibó István halálának negyvenedik évfordulójára. A jogász-könyvtáros egyetemi doktorra, aki már a Márciusi Front programnyilatkozatának szövegezésében is közreműködött. Aki 1944 nyarán békeajánlat-tervezetet fogalmazott.*** Aki nem sokkal később, köszönhetően minisztériumi munkájának, menlevelekkel mentett zsidókat. Akit aztán letartóztatott a Gestapo, és akinek a szabadulását követően bujkálnia kellett. Aki a háborút követően a megyerendszer reformján dolgozott, és tanítani is kezdett Szegeden. Aki A magyar demokrácia válsága című 1945. októberi írásával is felkeltette a figyelmet, és persze a kommunisták ellenszenvét. Aki professzori állásától való megfosztását követően az ELTE egyetemi könyvtárának tudományos főmunkatársa lett. Aki 1956-ban részt vett a Nemzeti Parasztpárt újjászervezésében, államminiszteri funkciót vállalt a Nagy Imre-kormányban, s aki a szovjet támadást követően a Parlament épületében maradva is nyilatkozatokat, javaslatokat gépelt, eljuttatva az amerikai, a brit és az indiai nagykövetségre. Akit aztán halálra ítéltek, de állítólag Nehru közbenjárására ezt életfogytiglanra változtatták. Aki 1963-as szabadulását követően, nyugdíjazásig a KSH Könyvtárában talált munkát. Aki életében olyan kiemelkedő jelentőségű publikációkat írt, mint Az európai egyensúlyról és békéről (1943-44), az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem (1948), a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után (1948), Az európai társadalomfejlődés értelme (1971-72) vagy A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai (1965-74). S akinek temetése a demokratikus ellenzék első nyílt fellépésének is tekinthető. De vajon aktuális ma még Bibó? Király Levente szerint abszolút, sőt egyre aktuálisabb. Hiszen amíg nem oldjuk meg a múltból származó problémáinkat, addig a jelenlegieket sem fogjuk tudni. A 90. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az ő válogatásában jelen kötet, mely az említett öt nagyesszéből tartalmaz alapos válogatást (elsősorban az ismétléseket kihagyva), méghozzá az 1986 és 1990 között megjelent négykötetes Válogatott tanulmányok alapján. A függelékben helyet kapott továbbá Bibó 1956. november 4-i nyilatkozata, a két nappal később a nagyköveteknek megküldött levél, expozé és tervezet szövege, valamint az 1957 elején született Emlékirat. Magyarország helyzete és a világhelyzet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]